Seite 111 [111]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 109 meghatározó volt. Törökország 1975 után segélyeket és célzott hiteleket biztosított az ,ÉCTK”-nak, annak elosztásában azonban a Lefkosában működő nagykövetségén és segélyirodáján keresztül vezető és koordináló szerepet játszott. A pénzügyi hozzájárulások 1977 és 2015 között az északi GDP átlag 12,890-át biztosították, 1980-ban például csak 3,596-át, 2002-ben viszont már 30,296-át (Ekici 2019). A támogatások az , ÉCTK" közszférájának szinte valamennyi területét behálózzák: az infrastruktúrafejlesztés, a vízgazdálkodás, az energetikai szektor, a légi- és tengeri közlekedés, a közszolgáltatások vagy a kulturális örökségvédelem csak néhány példa a török pénzügyi hozzájárulások felhasználására. Bár Törökország aktív kontrolt gyakorolt az északi országrész pénzügyi szférája felett, a legtöbb esetben nem várta el a hatékonyságot, pontosabban annak hiányát politikai lojalitás esetén nem szankcionálta. A túlterjeszkedett észak-ciprusi közszféra, illetve az ott biztosított bónuszok és jutalmak tökéletes példái ennek: Ankara ugyan sérelmezte a közszféra túlterjeszkedését és költekezését, ugyanakkor politikai lojalitás esetén következmények nélkül hagyta a gazdálkodásbeli hiányosságokat. A hozzáállás az előző évtizedek során a járadékgazdaság klasszikus példáját építette ki az északi országrészben. A török ciprióta kormányok a biztos törökországi támogatások tudatában elhanyagolták a versenyen alapuló innováció fejlesztését, ezáltal messze elmaradtak a Ciprusi Köztársaság gazdasági teljesítménye mögött (Moudouros 2021). 9. ábra: Az észak-ciprusi GDP alakulása 1977-2018 között (millió USD) 4500,0 4.000,0 3 500,0 3 000,0 2 500,0 2 000,0 1 500,0 1 000,0 = ill oo ! rarer tte S n> RO A il \ 9 oS se) OD oF 9 9 > OP SV So SY SPP PPP PB PHM PM GP HS YP? NN SHH LS N Forräs: DEVPLAN 2020. A nemzetközi elszigeteltség és a strukturális problémák ellenére az észak-ciprusi gazdaság a 2000-es évek elején számottevő növekedést produkált (9. ábra).
