OCR
104 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői 2016-ra már körülbelül a GDP 21,4%-ät reprezentalta (Antonaras 2018). Az 1980-as évektől a turisztika mögé felsorakoztak a pénzügyi és a hajózási szolgáltatások, amelyek a kedvező törvényi és adózási környezetre építve elsősorban közel-keleti és kelet-európai befektetőket vonzottak. 8. ábra: A Ciprusi Köztársaság gazdasági szerkezete, 1960-2020 (%) a 09 d © 8 u ~ N a 4 © n wo n a x un © a À N a N ~ n s à a a N i _ : u - = 1960 1973 1975 1984 1990 2010 2020 28,5 19,4 EEE 56,3 KN 13 1,8 12,5 Ee 7/4 ER 15,7 mPrimer mSzekunder mTercier Forräs: Theophanous 2016. Ezek a változások nagyban átalakították a déli országrész gazdasági szerkezetét. Míg korábban a mezőgazdaság és az ipar részesedése az adottságokhoz képest kiegyensúlyozott volt, addig az átalakuló és modernizáló ciprusi gazdaságban először a primer, később pedig a szekunder szektor szerepe csökkent, míg az egyébként is hangsúlyos tercier szektor fokozatosan túlterjeszkedett (8. ábra). A szolgáltatások területén a turizmus mellett a pénzügyi és offshore szolgälatäsok biztosították jelentős mennyiségű tőke beáramlását. A libanoni polgárháború miatt ellehetetlenülő offshore szolgáltatások az 1980-as évek első felében kezdtek átköltözni Ciprusra, ahol a görög ciprióta kormányzat felismerte az abban rejlő pénzügyi lehetőségeket és kedvező adózási és törvényi hátteret biztositott felvirägzäsähoz. Az offshore szolgálatások súlya az évtized közepétől folyamatosan növekedett: 1985-ben az exportbevételek 1396-át, míg 1993-ban már 3390-át biztosította (Strong 1999). A regisztrált offshore vállalatok száma szintén rohamosan növekedett, míg 1984-ben számuk alig haladta meg a 3000et, 1994-ben már több, mint 17 000 működött az országban, a külföldi tulajdonú cégek száma 2011-re pedig meghaladta a 21 000-et (Pegasiou 2013; Strong 1999). A sokszor kétes pénzügyi machinációk révén átforgatott vagyonok az offshore szolgáltatásokat biztosító közvetítők mellett elsősorban a ciprusi pénzintézeteknek kedveztek, és egy túlméretezett bankszektor kialakulásához vezettek (Botos 2013). A helyzetet jól jellemzi, hogy 2011-ben az országban működő 23 bank összesített betéti állománya a ciprusi GDP 835%-ât tette ki (Pegasiou