Oldal 105 [105]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 103 Gazdasági szerkezet A sziget gazdasági szerkezetét a fizikai és emberi tényezők, valamint a természeti erőforrások mellett a konfliktusföldrajz keretei is meghatározzák. Az 1974-es események háborús pusztításai és az ország kettéosztottsága természetesen mélyreható változásokat eredményezett, és jelentősen átalakította Ciprus hagyományos gazdasági arculatát. A konfliktus nemcsak a ciprusi gazdaság kettéválását eredményezte, de új gazdasági központok és szektorok kialakulásához is vezetett. Bár a sziget gazdasági teljesítőképességének jelentős része 1974 előtt északon helyezkedett el, a déli országrész a nemzetközi segélyek és tudatos újjáépítési stratégia révén gyorsan pótolni tudta a hiányosságokat, amelynek eredménye egy alapvetően jól teljesítő, de főként a tercier szektorra épülő gazdaság lett. A háború utáni rekonstrukció egyszerre fókuszált a megrongált és okkupált infrastruktúra újjáépítésére és pótlására, valamint a magánszektor feltőkésítésére. Ennek megfelelően az 1975-1976-ban indított első helyreállítási program 34 millió ciprusi fontot fektetett az ipari, mezőgazdasági, közlekedési, illetve lakhatási infrastruktúra helyreállítására és pótlására (Ekici 2019). A következő években folytatódó fejlesztési programok révén a legtöbb stratégiai szempontból fajsúlyos infrastruktúrát sikerült pótolni: Limasszolban, később pedig Larnakában mélyvízi kikötő épült, Larnakában és Páfoszban nemzetközi repülőtér létesült, a déli partvidéken modern hotelek és turistaszállások épültek. Az állami nagyberuházások mellett a görög ciprióta kormányzatok tudatosan próbálták ösztönözni a magánszektor megerősödését, a vállalkozások indulását kedvező hitelekkel és adózási kedvezményekkel ösztönözték. A vállalkozásösztönzés pozitívan befolyásolta a gazdasági szektorok fellendülését. A mezőgazdasági területen a citrustermelés, az ipari szférában az építőipar, a szolgáltatószektorban a turizmus és a banki szolgáltatások váltak húzóágazatokká. Egyfajta görög sajátosságként a magánszektor egyik legnagyobb befektetőjévé a Ciprusi Ortodox Egyház vált, amely az ország legnagyobb földbirtokosaként jelentős veszteségeket könyvelhetett el az északi országrész okkupálásakor. Az egyház 1975 után tudatosan próbálta meg veszteségeit befektetésekkel pótolni, ami jelentős belföldi tőkeinjekciót biztosított a termelési ágazatban, illetve a banki és pénzügyi szolgáltatások területén. A gyorsütemű felépülést szintén ösztönözte a külföldi tőke intenzív ütemű bevándorlása, amelynek legfőbb hajtóereje a turizmus, valamint a termékek és szolgáltatások exportja volt. A turizmus súlyát jól jellemzi, hogy míg 1977-ben a teljes exportbevétel 3090-a, addig 1986-ban már 6099-a származott a turisztikai ágazatból (Strong 1999). Az idegenforgalmi szektor gazdasági jelentősége a következő évtizedekben tovább növekedett,
