Oldal 89 [89]
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: EMBERI TÉNYEZŐK 87
a 100 000 főnyi nagyságrendet. Az állampolgársággal nem rendelkezők aránya
szintén jelentős, és az előző népszámlálások adatai alapján folyamatosan nö¬
vekszik. A hivatalos adatok alapján 1996-ban 30 702, 2006-ban 70 525, 2011-ben
pedig 80 550 török állampolgár tartózkodott az , ÉCTK" területén, amelybe
nem tartoztak bele az ott állomásozó török katonák, a szolgálatra őket elkísérő
családtagok viszont igen (Hatay 2017). A növekedés a 6. táblázat adatai alapján
ezt követően is folytatódott, ami azért rendkívül fontos fejlemény, mert Hatay
imént idézett publikációja szerint 2014-2015-től ugrásszerűen nőtt a kiadott
észak-ciprusi , állampolgárságok" aránya. Végezetül érdemes megjegyezni,
hogy törökökön kívül természetesen egyéb külföldi állampolgárságúak is tar¬
tózkodnak életvitelszerűen az északi országrészben. A 2011-es népszámlálási
adatok alapján 15 215 fő érkezett Törökországtól eltérő államokból, elsősorban
az Egyesült Királyságból és Bulgáriából, a felsőoktatásban tanulók esetében
pedig számottevő arányban afrikai országokból (Devplan 2020).
Etnográfia
A demográfiai jellemzők természetesen számottevően befolyásolták a ciprusi
konfliktust, és nemcsak a helyi ellentétek kialakulásában játszottak szerepet,
de Görögország és Törökország involválódását is legitimizálták. A két ország
hagyományosan a Cipruson élő görögök és törökök érdekeire hivatkozva
avatkozik be a sziget belügyeibe, a stratégiai vagy biztonsági megfontolások
hangoztatása helyett szerepvállalásukat a nyilvánosság előtt általában a ciprusi
stestvérek" védelmével magyarázzák. Amellett, hogy a beavatkozások motivá¬
ciója általában politikai alapú, fontos rámutatni, hogy a görög és török reto¬
rika etnográfiai tényeken is alapul. Bár ezek az etnográfiai jellemzők sokszor
túlzottan egyoldalúan csak a , görögségre" vagy , törökségre" koncentrálnak
- és kifelejtik a legalább ennyire fontos , ciprióta" jelleget -, ugyanakkor jelzik,
hogy mindkét ciprusi etnikum elengedhetetlennek tartja az anyaországgal
való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolattartást és azonosulást. Ez utóbbi
rendkívül fontos, hiszen a multikulturális múltból és történelmi tapasztalat¬
ból következően Cipruson nem a vallási, nyelvi vagy kulturális különbségek
okoztak feszültségeket, hanem az, hogy Görögország és Törökország a szigetre
exportálták vitáikat. Ez a külső ellentét könnyen táptalajt talált a görög és török
identitással is rendelkező cipriótákban és - brit közreműködéssel - felnagyította
az etnográfia különbségeket.