A népességnövekedés mellett a második látványos trend a népesség térbeli
szeparációja. Míg az előző évszázadok során Ciprus multietnikumú népei egy¬
mással keveredve éltek, addig az 1960-as évektől kezdőden megindult a görög
és török ciprióta népesség földrajzi elhatárolódása, a sziget etnikai határai¬
nak gyökeres átalakulása. A folyamat az 1963—-1964-es közösségközi harcokkal
vette kezdetét, az 1974-es eseményekkel folytatódott és az 1975-ös lakosságcsere
révén vált véglegessé. A folyamat eredményeként szinte a nullára redukálódott
a görög cipritóták északi és török ciprióták déli jelenléte, a két etnikum föld¬
rajzi elhelyezkedésének évszázadokig jellemző diverzitása pedig lényegében
megszűnt (Asmussen 2008). Erre utal, hogy a 2011-es népszámlálás szerint
megközelítőleg 1400 török ciprióta élt a Ciprusi Köztársaság által ellenőrzött
területeken, míg az , ÉCTK? által kontrolált északi országrészben 2014-es adatok
szerint 343 görög ciprióta maradt, többségük a Karpaz-félszigeten (CYSTAT
2023; Daglioglu 2015).
Bár a görög ciprióta és török ciprióta népesség szeparálódása az 1960-as
értelemben vett államalkotó népek homogenziációjához vezetett, a sziget de
facto multikulturális jellege megmaradt. Az 5. és 6. táblázat adataiból érzékel¬
hetően kirajzolódik ugyanis egy harmadik, és relatíve új trend: mind északon,
mind pedig délen jelentősen nőtt az állampolgársággal nem rendelkező, de
életvitelszerűen ott tartózkodók aránya. 2011-es adatok szerint a Ciprusi Köztár¬
saság lakosságának 20,399-a volt külföldi állampolgárságú, közülük a legtöbben
Görögországból (29 321), az Egyesült Királyságból (24 046), Romániából (23
706), Bulgáriából (18 536), a Fülöp-szigetekről (9413) és Oroszországból (8164)
érkeztek (CYSTAT 2023). Bár az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezők
aránya - elsősorban a 2014-ben bekövetkező gazdasági válság hatására — 2018¬
ra 17.790-ra csökkent, ugyanakkor továbbra is jelentős hányadát képviselik a déli
országrész lakosságának, egyúttal fenntartják annak multikulturális karakterét
(Uo.). Az etnikai heterogenitäs az „ECTK” területen is jellemző, ehelyütt azon¬
ban a természetes bevándorlás mellett jellemzővé vált a törökországi törökök
szándékos betelepítése is. A kontrolált migráció hagyományosan az egyik leg¬
szenzitívebb témája béketárgyalásoknak, a többségében vallásos és politikai¬
lag konzervatív anatóliai törökök betelepítését ugyanis nemcsak délen, de sok
esetben északon is ellenzik. A betelepítés pontos arányairól nehéz képet kapni,
hiszen a törökországi törökök egy része állampolgárságot kapott, másik részük
katonai szolgálati idejét tölti a szigeten, megint mások ideiglenes jelleggel, pél¬
dául vendégmunkásként vagy tanulóként érkeznek. Mete Hatay adatai alapján
1974-2011 között 76 181 török bevándorló kapott észak-ciprusi , állampolgársá¬
got; így már Cipruson született leszármazottaikkal együtt bőven meghaladják