A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: EMBERI TÉNYEZŐK 85
A függetlenség 1960-as kikiáltását követően három fontosabb demográfiai
trendet különböztethetünk meg. Az első szembetűnő jellegzetesség, hogy a
konfliktus eszkalálódása ellenére a sziget lakossága jelentősen növekedett. Bár
ennek pontos arányairól a két országrész kettészakadása miatt nem kaphatunk
pontos képet, ugyanakkor egyértelmű, hogy mind délen, mind pedig északon
az 1990-es évektől jelentős népességnövekedés következett be. A sziget összla¬
kossága a századforduló környékén átlépte az 1 milliós lélekszámot, 2011-ben
pedig meghaladta az 1 126 000 főt (CYSTAT 2023; DEVPLAN 2020). A görög
ciprióták és a déli országrész az 5. és 6. táblázat adatai alapján megtartotta elő¬
nyét a török cipriótákkal és az északi oldallal szemben, a 2010-es évek végére
ugyanakkor a növekedési rátája jelentősen lassult. Ez nagyban köszönhető a
születésszám csökkenésének, valamint a 2014-es ciprusi gazdasági válság kö¬
vetkeztében lassuló külső bevándorlásnak is.
5. táblázat: Népszámlálások adatai 1960 után: Ciprusi Köztársaság
Mintavételi év Mennyiség Változás
1960 442 138" =
1974 505 000* +14,2%
2001 689 565 (64 811**) +36,5%
2011 840 407 (170 383**) +21,8%
2018 875 900 (155 600**) +4,2%
*: görög ciprióták számaránya;
**: ällampolgärsäggal nem rendelkezök szama
Forräs: CYSTAT 2023.
6. táblázat: Népszámlálások adatai 1960 után: Ciprusi Köztársaság török ciprióta lakossága és
az „ECTK”
Mintaveteli ev „ECTK” lakossaga Változás
1960 104 320" =
1974 118 000* +13,1%
1996 200 587 (36 127**) +69,9%
2006 265 100 (87 069**) +32,1%
2017 375 000 (160 000**) +41,4%
", 1960-ig a Ciprusi Köztársaság török ciprióta lakosságának számaránya;
**: , állampolgársággal" nem rendelkezők száma
Forräs: Hatay 2007, 29-30.