Page 80 [80]
OCR
78 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői rióta vonatkozásban erre 2011-ben került sor, amikor a két fél egy kontinentális talapzat elhatárolásáról szóló megállapodást írt alá (Republic of Türkiye 2011). A megállapodás különlegessége, hogy az nem pusztán az , ÉCTK" által ellenőrzött területekkel határos tengerfelületeken alakított ki (török ciprióták által követelt) feltárási blokkokat, hanem a déli országrésszel szomszédos vizeken is (7. ábra). A török magyarázat szerint erre azért volt szükség, mert a ciprusi konfliktus rendeződéséig a ciprióta közösségeknek azonos arányú részesedés jár a sziget környékén elhelyezkedő természeti kincsekből, tehát az északi országrész jogot formálhat egyes déli területeken elhelyezkedő területekre is (Erciyes 2019). Fontos hangsúlyozni, hogy az egyezmény nem csak elvi követelést jelent, mivel a török ciprióták által követelt tengerfelületekre vonatkozóan Lefkosa kizárólagos feltárási licencet biztosított a Török Kőolajipari Vállalatnak ( Türkiye Petrolleri Anonim Ortaklıgı - TPAO) (Ioannidis 2014). Mivel a vallalat altal a vitatott hovatartozású mezőkbe küldött feltáróhajókat a török haditengerészet egységei kísérik, ezért az előző években többször feszült helyzetek alakultak ki a Ciprustól délre elterülő tengeri területeken (Kambas 2019; Kareklas 2011; Nedos 2019). Bár a fejezet elsősorban Ciprus geopolitikai adottságait tekinti át, az erőforrások elemzésekor szükséges röviden áttekinteni az USA és Oroszország fölgázvitában betöltött szerepét is. Elsősorban azért, mert a két nagyhatalom kérdésben képviselt álláspontját - saját stratégiai érdekeik mentén és a ciprusi konfliktus komplex dinamikáival kiegészülve - a sziget környékén talált gázvagyon mennyisége határozta meg. Ahogy a fejezet bevezetőjéből kiderült, a sikeres ciprusi gázfeltárások után az USA az elsők között aktivizálta magát, az amerikai Noble Energy pedig az első vállalat lett, amely licencszerződést kapott az Afrodité mező feltárására. Az USA a későbbiekben az ExxonMobil és a Chevron révén is képviselte magát a ciprusi gázüzletben, egyúttal az izraeli-ciprusi-görög energiatengely mögött is egyertelmüen Washington állt. Az Obama-adminiszträciöt vältö Donald Trump kormänyzata ebben elödje stratégiáját folytatta, és mind külpolitikai aktivitásaival, mind pedig hazai jogszabälymödositäsaival ösztönözte a tersegbeli izraeli-ciprusi-görög, és természetesen amerikai védelmi, energetikai és politikai együttműködéseket (Yegin 2022). Washington támogató hozzáállása 2022 januárjáig tartott, az orosz-ukrán háború új biztonsági környezetében pedig megváltozott. Ebben az időszakban a Biden-adminisztráció ugyan fenntartotta Görögországgal és Izraellel kialakított szoros kapcsolatát, visszavonta ugyanakkor a Ciprus számára kedvező EastMed gázvezetékkel kapcsolatos korábbi támogatását. Az amerikai magyarázat szerint a kelet-mediterrán térséget Görögországgal összekötő, 1900 km hosszúságúra
