Page 80 [80]
78 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
rióta vonatkozásban erre 2011-ben került sor, amikor a két fél egy kontinentális
talapzat elhatárolásáról szóló megállapodást írt alá (Republic of Türkiye 2011).
A megállapodás különlegessége, hogy az nem pusztán az , ÉCTK" által ellen¬
őrzött területekkel határos tengerfelületeken alakított ki (török ciprióták által
követelt) feltárási blokkokat, hanem a déli országrésszel szomszédos vizeken
is (7. ábra). A török magyarázat szerint erre azért volt szükség, mert a ciprusi
konfliktus rendeződéséig a ciprióta közösségeknek azonos arányú részesedés jár
a sziget környékén elhelyezkedő természeti kincsekből, tehát az északi ország¬
rész jogot formálhat egyes déli területeken elhelyezkedő területekre is (Erciyes
2019). Fontos hangsúlyozni, hogy az egyezmény nem csak elvi követelést jelent,
mivel a török ciprióták által követelt tengerfelületekre vonatkozóan Lefkosa
kizárólagos feltárási licencet biztosított a Török Kőolajipari Vállalatnak ( Türkiye
Petrolleri Anonim Ortaklıgı - TPAO) (Ioannidis 2014). Mivel a vallalat altal a
vitatott hovatartozású mezőkbe küldött feltáróhajókat a török haditengerészet
egységei kísérik, ezért az előző években többször feszült helyzetek alakultak
ki a Ciprustól délre elterülő tengeri területeken (Kambas 2019; Kareklas 2011;
Nedos 2019).
Bár a fejezet elsősorban Ciprus geopolitikai adottságait tekinti át, az erő¬
források elemzésekor szükséges röviden áttekinteni az USA és Oroszország
fölgázvitában betöltött szerepét is. Elsősorban azért, mert a két nagyhatalom
kérdésben képviselt álláspontját - saját stratégiai érdekeik mentén és a ciprusi
konfliktus komplex dinamikáival kiegészülve - a sziget környékén talált gáz¬
vagyon mennyisége határozta meg. Ahogy a fejezet bevezetőjéből kiderült, a
sikeres ciprusi gázfeltárások után az USA az elsők között aktivizálta magát,
az amerikai Noble Energy pedig az első vállalat lett, amely licencszerződést
kapott az Afrodité mező feltárására. Az USA a későbbiekben az ExxonMobil
és a Chevron révén is képviselte magát a ciprusi gázüzletben, egyúttal az iz¬
raeli-ciprusi-görög energiatengely mögött is egyertelmüen Washington állt.
Az Obama-adminiszträciöt vältö Donald Trump kormänyzata ebben elödje
stratégiáját folytatta, és mind külpolitikai aktivitásaival, mind pedig hazai jog¬
szabälymödositäsaival ösztönözte a tersegbeli izraeli-ciprusi-görög, és termé¬
szetesen amerikai védelmi, energetikai és politikai együttműködéseket (Yegin
2022). Washington támogató hozzáállása 2022 januárjáig tartott, az orosz-ukrán
háború új biztonsági környezetében pedig megváltozott. Ebben az időszakban a
Biden-adminisztráció ugyan fenntartotta Görögországgal és Izraellel kialakított
szoros kapcsolatát, visszavonta ugyanakkor a Ciprus számára kedvező EastMed
gázvezetékkel kapcsolatos korábbi támogatását. Az amerikai magyarázat szerint
a kelet-mediterrán térséget Görögországgal összekötő, 1900 km hosszúságúra