Oldal 77 [77]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATEGIAI ÖSSZETEVŐI: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 75 ciprusi felhasználása, amelynek kiaknázása a következő évtizedekben biztosítani tudná a sziget energiaigényeit, illetve eltüntetné vagy minimálisra csökkentené az energiatermelés importigényét. A helyi viszonyokra szintén hatást gyakorolhatnak az exportlehetőségek, a befolyó jövedelmek ugyanis - elviekben - javítanának a kereskedelmi mérleg deficitjén (Csorba 2022). A belső felhasználás és a kivitel lehetőségeit ugyanakkor jelentősen korlátozzák a gázfeltárásokhoz kapcsolódó ciprusi és nemzetközi feszültségek (Sener 2022). A déli és az északi országrész közötti gázvitát a lehetséges kitermelés beindítása, illetve az abból származó javak elosztása jelenti. A török ciprióták véleménye szerint a földgáz kitermelése kizárólag a ciprusi konfliktus lezárása és a béketárgyalások sikere után következhet, az abból befolyó jövedelmek egy része pedig az északi országrészt illeti. Ezzel ellentétben a görög ciprióták a kitermelés mielőbbi megindításában érdekeltek, szerintük a gázból származó javak elosztásának előfeltétele a ciprusi konfliktus rendeződése (Kacziba 2013). Az exportlehetőségek kiaknázása még ennél is összetettebb probléma. Egyfelől kérdéses a kivitel irányának és felvevőpiacának meghatározása. Kézen fekvő lenne a ciprusi gázt az energiaéhségtől szenvedő Törökország irányába szállítani, amely ráadásul relatíve közel van, tehát a kivitel alacsony beruházási költségekkel járna. Ezt a technikai és üzleti értelemben ideálisnak tekinthető verziót ugyanakkor politikai problémák gátolják: Nicosia és Ankara akut konfliktushalmaza ellehetetlenít bármiféle energetikai együttműködést. Emiatt a görög ciprióta tervek az előző évtizedben elsősorban az EU piacait vették célba. Az Európa irányába történő export nehézségei azonban szintén jelentős kihívásokkal küzdenek. Akár gázvezetéken, akár cseppfolyósított (LNG) formában történő szállítás esetén gondot okoznak a hatalmas távolságból, a magas beruházási költségekből, valamint a politikai vitákból következő kockázatok. Szintén probléma, hogy a ciprusi gáz jelenleg feltárt mennyisége önmagában nem teszi lehetővé a gazdaságilag megtérülő európai kivitelt, ami kooperációra és kompromisszumokra kényszeríti Nicosiát. Ennek jeleként az utóbbi években a görög ciprióták stratégiai partnerséget kötöttek Izraellel és Görögországgal, feltárási és kitermelési licenceket biztosítottak európai és amerikai gázvállalatoknak (pl. ExxonMobil, Nobel Energy, Chevron, ENI, Total), illetve aktív szerepet játszottak a regionális gázüzlet beindulását célzó Kelet- Mediterrán Gázfórum (2020) megalakításában (Egeresi 2019; Kacziba 2013; Pénzváltó 2021). Mivel a gyakorlatban a ciprusi-török katonai aszimmetriát ezek a szövetségek sem tudják ellensúlyozni, ezért a legutóbbi exportelképzelések inkább egy regionális gázbiztonságot elősegítő tervet realizálnak, amelyben a ciprusi gáz reálisan inkább egyiptomi, izraeli és jordán piacokra, illetve a regionális cseppfolyósító
