Oldal 70 [70]
68 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
dern történelem egy kritikus időszakában, így nem meglepő, hogy Ciprus is biztató
időszak előtt áll" (Office of the Vice President 2014).
Noha szembetűnő a két idézet közötti stílusbeli eltérés, ennél fontosabb az USA
hozzáállását átalakító vezérelvek feltárása. Ezek közül talán a legfeltűnőbb, hogy
a két idézet közötti időszakban a szubjektív tényezők (döntéshozó véleménye)
mellett a geostratégiai orientációt befolyásoló objektív tényezők is átalakultak.
1964 és 2014 között jelentős eltérés, hogy míg az első esetben az USA Ciprussal
kapcsolatos geostratégiai érdekeit elsősorban politikai és védelmi (azaz hideg¬
háborús) megfontolások vezérelték, addig 2014-ben megjelent egy fajsúlyosnak
tekinthető és addig szinte teljesen hiányzó gazdasági szál. Ez a gazdasági indi¬
kátor a tenger alatt felfedezett földgázmezőkhöz kapcsolódik, amelyet a Ciprusi
Köztársaság - részben amerikai cégek segítségével -— a 2010-es évek legelejétől
kezdett feltárni. A földgázvagyon eredményeként Ciprus geostratégiai értéke
megnőtt, és többek között az USA is megpróbálta az ezáltal biztosított új lehe¬
tőségeket kihasználni. Bár ez a fölgázmezőkhöz köthető területi viták, illetve a
törökök ellenkezése és harciassága miatt egyelőre nem sikerült, a nyersanyagok
puszta létének detektálása elegendő volt a szigethez kapcsolódó geostratégiai
orientációk átalakulásához.
Utóbbiakból kivehető, hogy a természeti erőforrások léte vagy hiánya nagy¬
ban befolyásolja a geopolitikai szereplővel szemben kialakított geostratégiai
orientációkat. Ciprus stratégiai tényezőinek vizsgálatakor emiatt elengedhetet¬
len a természeti erőforrások által biztosított előnyök és hátrányok ismertetése.
A kérdéskörrel kapcsolatban ismételten egy ellentmondásos kép körvonalazható,
hiszen a jelentősebb mennyiségben fellelhető energiaforrások és ásványkincsek
korántsem ellensúlyozták a hiánytermékek széleskörű behozatalát, illetve az
importfüggőség politikai és gazdasági kockázatait. Ez a gyakorlatban azt je¬
lentette, hogy a ciprusi kereskedelmi mérleg hagyományosan deficittel zárt
(CEIC DATA 2022), ami egyrészt jelentősen korlátozta a fejlődési lehetőségeket,
másrészt viszont jelezte a sziget külső kiszolgáltatottságát. A védelmi képes¬
ségek hiányából következően ez a kiszolgáltatottság egyébként a jelentősebb
mennyiségben fellelhető erőforrások (pl. réz) esetében is kihívásokat jelentett,
hiszen a kitermelést általában jóval fajsúlyosabb regionális hatalmak vonták
ellenőrzésük alá, ebből következően az abból adódó lehetőségeket is ők használ¬
ták ki. Bár a 21. századra a ciprusi közösségek mozgástere jelentősen javult, az
északi országrész török okkupációja, valamint a több mint egy évtizede húzódó
földgázvita továbbra is korlátozza a helyi érdekérvényesítési lehetőségeket és a
sziget adottságainak kihasználását.