izolált, a nemzetközi hajóforgalom perifériáján elhelyezkedő helyzetet körvo¬
nalaznak. Az UNCTAD által alkalmazott, kikötők hajóforgalmi összekapcsolt¬
ságát (konnektivitását) számító indexe" például 2010-ben a limasszoli kikötő
kapcsolati értékét 16,9-ben, míg a famagusztai kikötőjét 1,6-ban határozta meg.
Bár ez az arány 2016-ban 19,3-ra és 4,3-ra nőtt, ugyanakkor ismételten az észak¬
ciprusi hajóforgalom kárára (UNCTAD 2020b).
A felsegvizekkel kapcsolatos vita mellett az „ECTK”-t a kizärölagos gazda¬
sági övezetek kérdése is hátrányosabban érinti. A görög ciprióták viszonylatában
azért, mert Nicosia a ciprusi konfliktus rendezéséhez köti a földgázmezőkből
esetlegesen beáramló profit szétosztásának lehetőségét. Mivel a konfliktus meg¬
oldására jelenleg rendkívül kevés esély van, ezért az északi országrész részvétele
a déli oldal kitermelési és export tevékenységében jelenleg irreális. Hasonló
a helyzet Törökország vonatkozásában, azzal a különbséggel, hogy ebben az
esetben a nemzetközi elismertség hiánya és Ankara saját érdekei is hátráltatják
a török cipriótákat. Utóbbiak szoros összefüggésben vannak egymással, hiszen
nemzetközi elismertség hiányában bármilyen , ÉCTK?" által ellenőrzött terü¬
leten meginduló kitermelés kizárólag Törökország közreműködésével követ¬
kezhet be, ami a gyakorlatban Ankara érdekeinek további expanzióját jelenti.
A tengerfelületekkel kapcsolatos viták mellett légügyi ellentétek is részét
képezik a ciprusi konfliktusnak. Ebben az esetben azonban nemcsak jogi és
politikai kérdések, de a polgári és katonai célú légiforgalom biztonságát veszé¬
lyeztető problémák is felmerülnek. A sziget által ellenőrzött légterek esetében
szükséges különválasztani a nemzeti légtérrel, illetve a Repüléstájékoztató Kör¬
zettel (Flight Information Region) kapcsolatos tényezőket. Előbbivel kezdve
megállapítható, hogy az , ÉCTK" függetlenségének eltérő értelmezése a nemzeti
légtér hovatartozásának kérdésében is vitákat generál. A törökök és a török
ciprióták véleménye szerint az ,ÉCTK"-nak független és szuverén országként
joga van saját légterének ellenőrzésére, illetve saját repülőterek és Repüléstájé¬
koztató Körzet (FIR) kialakítására. A görög ciprióták, illetve a kérdésben őket
támogató nemzetközi repülésügyi hatóságok és szabályozások az , ÉCTK" létét
vitatva ezeket a követeléseket illegálisnak minősítik és légügyi kérdésekben is
a Ciprusi Köztársaság főhatalmát tekintik jogszerűnek. Az ellentétes álláspont
mind a nemzeti légtér, mind pedig a FIR esetében a légiközlekedés biztonságát
befolyásoló párhuzamosságokhoz vezet.