Oldal 63 [63]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 61 nek megfogalmazásakor arra hivatkozik, hogy kizárólag szárazföldi területek kontinentális talapzata képezhet kiindulópontot a kizárólagos gazdasági övezetek kijelölésekor, sziget nem (Acer 2021). Ez jelentősen csökkentené a Ciprus által ellenőrzött tengerfelületek nagyságát, és a gyakorlatban ellehetetleníti a természeti kincsek kiaknázását. Látható tehát, hogy a tengeri határok eltérő értelmezése a politikai ellentéteken túl gyakorlati következményekkel is jár és mindkét ciprusi közösséget hátrányosan érinti. A hátrány mértékében mindazonáltal jelentős eltérések tapasztalhatók, a török ciprióták kárára. A Ciprusi Köztársaság nemzetközi elismertségéből adódóan jóval előnyösebb helyzetből indul, hiszen a térség legnagyobb gazdaságának számító Törökország kiesését más nemzetközi partnerekkel tudja pótolni. Ez megmutatkozik például a hajózási iparág jelentőségében, ami tradicionálisan az egyik legsikeresebb ágazat a szigeten. A helyzetről sokat elárul, hogy 2019-ben a Ciprusi Köztársaság rendelkezett a világ 15. legnagyobb és az Európai Unió 5. legnagyobb regisztrált flottájával (UNCTAD 2020a).* Az ágazat súlya tükröződik a déli rész gazdasági és munkaerőpiaci felépítésében is: a mintavételi évet vizsgálva a görög ciprióta GDP 7%-at adta a hajózási szektor, teljes munkaerőbázisnak pedig körülbelül 396-át foglalkoztatta (Neocleous 2020). Mig a felsegvizekhez kapcsolódó viták úgy tűnik kevésbé érintik hátrányosan a Ciprusi Köztársaságot, addig a kizárólagos gazdasági övezetekhez kötődő ellentétek jelentősen visszavetik a görög ciprióta gazdaságot. Mivel a problémakört a fejezet az energiával és ásványkincsekkel kapcsolatos részeknél tárgyalja, ezért ehelyütt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az övezetekhez kapcsolódó vita, és az abban tanúsított török magatartás ellehetetleníti a tenger alatt rejlő földgázmezők kiaknázását és hasznosítását. A jelenlegi török álláspont és az égei-tengeri példák alapján feltételezhető, hogy ez a jövőben is így marad, és korlátozni fogja a kiaknázásra vonatkozó várakozásokat. A török ciprióták kilátásai utóbbiaknál kedvezőtlenebbek. Ebben az esetben a felségvizekkel kapcsolatos vita komoly nehézségeket okoz, hátrányosan érintve mind a hajózási, mind a kereskedelmi ágazatot. Mindkét esetben a nemzetközi elismerés hiánya tulajdonképpen Törökországra korlátozza a partnerségi lehetőségeket, ami akadályozza a hajózási ágazat fejlődését és a földrajzi elhelyezkedésből adódó kereskedelmi potenciálok kihasználását. A helyzet visszaköszön a sziget kikötőinek forgalmi adataiban, amelyek egy alapvetően 18 Valamelyest árnyalja a képet, ha a tulajdonosi hátteret vizsgáljuk: 2019-ben a ciprusi tulajdonban lévő kereskedelmi hajók a világ 36. és az EU 12. legnagyobb flottáját képezték (UNCTAD 2020).
