Oldal 63 [63]
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 61
nek megfogalmazásakor arra hivatkozik, hogy kizárólag szárazföldi területek
kontinentális talapzata képezhet kiindulópontot a kizárólagos gazdasági öve¬
zetek kijelölésekor, sziget nem (Acer 2021). Ez jelentősen csökkentené a Ciprus
által ellenőrzött tengerfelületek nagyságát, és a gyakorlatban ellehetetleníti a
természeti kincsek kiaknázását.
Látható tehát, hogy a tengeri határok eltérő értelmezése a politikai ellen¬
téteken túl gyakorlati következményekkel is jár és mindkét ciprusi közösséget
hátrányosan érinti. A hátrány mértékében mindazonáltal jelentős eltérések
tapasztalhatók, a török ciprióták kárára. A Ciprusi Köztársaság nemzetközi
elismertségéből adódóan jóval előnyösebb helyzetből indul, hiszen a térség
legnagyobb gazdaságának számító Törökország kiesését más nemzetközi part¬
nerekkel tudja pótolni. Ez megmutatkozik például a hajózási iparág jelentőség¬
ében, ami tradicionálisan az egyik legsikeresebb ágazat a szigeten. A helyzetről
sokat elárul, hogy 2019-ben a Ciprusi Köztársaság rendelkezett a világ 15. leg¬
nagyobb és az Európai Unió 5. legnagyobb regisztrált flottájával (UNCTAD
2020a).* Az ágazat súlya tükröződik a déli rész gazdasági és munkaerőpiaci
felépítésében is: a mintavételi évet vizsgálva a görög ciprióta GDP 7%-at adta a
hajózási szektor, teljes munkaerőbázisnak pedig körülbelül 396-át foglalkoztatta
(Neocleous 2020).
Mig a felsegvizekhez kapcsolódó viták úgy tűnik kevésbé érintik hátrá¬
nyosan a Ciprusi Köztársaságot, addig a kizárólagos gazdasági övezetekhez
kötődő ellentétek jelentősen visszavetik a görög ciprióta gazdaságot. Mivel a
problémakört a fejezet az energiával és ásványkincsekkel kapcsolatos részeknél
tárgyalja, ezért ehelyütt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az övezetek¬
hez kapcsolódó vita, és az abban tanúsított török magatartás ellehetetleníti a
tenger alatt rejlő földgázmezők kiaknázását és hasznosítását. A jelenlegi török
álláspont és az égei-tengeri példák alapján feltételezhető, hogy ez a jövőben is
így marad, és korlátozni fogja a kiaknázásra vonatkozó várakozásokat.
A török ciprióták kilátásai utóbbiaknál kedvezőtlenebbek. Ebben az eset¬
ben a felségvizekkel kapcsolatos vita komoly nehézségeket okoz, hátrányosan
érintve mind a hajózási, mind a kereskedelmi ágazatot. Mindkét esetben a
nemzetközi elismerés hiánya tulajdonképpen Törökországra korlátozza a part¬
nerségi lehetőségeket, ami akadályozza a hajózási ágazat fejlődését és a földrajzi
elhelyezkedésből adódó kereskedelmi potenciálok kihasználását. A helyzet
visszaköszön a sziget kikötőinek forgalmi adataiban, amelyek egy alapvetően
18 Valamelyest árnyalja a képet, ha a tulajdonosi hátteret vizsgáljuk: 2019-ben a ciprusi tulajdon¬
ban lévő kereskedelmi hajók a világ 36. és az EU 12. legnagyobb flottáját képezték (UNCTAD
2020).