Oldal 62 [62]
60 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
ben zajló kereskedelemben, illetve hajóforgalomban a sziget az ókortól kezdve
fajsúlyos szerepet játszott. A tengeri közlekedéshez kapcsolódó előnyök a 21.
századra kiegészültek a tenger alatt található természeti kincsek kiaknázási lehe¬
tőségével, amely azonban új területi vitákat generált. A konfliktus ebben az eset¬
ben a nemzeti ellenőrzésű felségvizek, illetve a kizárólagos gazdasági övezetek"
hovatartozásához kapcsolódik. A felségvíznek vagy parti tengernek (territorial
sea vagy territorial waters) nevezett terület az ENSZ tengerjogi egyezményei
(UNCLOS) alapján a tengerparttól 12 tengeri mérföldes kiterjedésig húzódik, a
2. ábrán ezt a területet a partmenti sáv jelzi. Az UNCLOS szabályozásai szerint
ez a terület a part menti állam szuverén területét képezi, Ciprus a parti zóna
mintegy 14 000 km--es felületet fed le (Flanders Marine Institute 2019). Vitát
generál ugyanakkor, hogy az , ÉCTK" állami létének egyoldalú meghatározá¬
sakor nemcsak a szárazföldi területekre, de az azzal határos tengerfelületekre
is igényt formált. A vita jogi és politikai vonatkozásai mellett gyakorlati követ¬
kezményekkel is jár, és nagyban befolyásolja a ciprusi közösségek kereskedelmi
lehetőségeit. Görög ciprióta viszonylatban Törökország és az „ECTK” hozzääl¬
lása tekinthető korlátozó tényezőnek, hiszen 1963 óta mindkettö illegitimnek
tekinti a Ciprusi Köztársaság kontinuitását. Ez természetesen hatást gyakorol
a kétoldalú kereskedelemre, mivel az állami lét kifogásolása kizárja egy el nem
ismert entitás felségvizeire vonatkozó szabályozások elfogadását. Ugyanez a
helyzet a török ciprióták esetében is, ebben a vonatkozásban ugyanakkor nem¬
csak a görög ciprióták és Görögország magatartása jelent akadályt, hanem az
5, ÉCTK? állami létének nemzetközi elutasítása is. Az elismerés hiánya korlátozza
az északi országrész és más államok interakcióit, ellehetetleníti az észak-ciprusi
kikötők legális és a nemzetközi jogi normáknak megfelelő használatát.
A tengerfelületek másik problematikus területe a kizárólagos gazdasági öve¬
zettekhez kapcsolódik. Az UNCLOS szabályozása szerint a kizárólagos gazda¬
sági övezet a tengerparttól (pontosabban az apályvonaltól) számított 200 tengeri
mérföldes kiterjedésig terjed, ebben a sávban a partmenti állam kizárólagos
joggal rendelkezik a természeti kincsek kiaknázása terén. Fenti megfogalmazás
elviekben rendkívül előnyös helyzetet biztosít a sziget számára: az UNCLOS
szabályozásai alapján Ciprus kizárólagos gazdasági övezetei körülbelül 98 000
km7-es sávot fednének le, ami a felségvizekkel kiegészülve mintegy 112 000
km’-nyi tengerfelület ellenőrzését biztosítaná (Flanders Marine Institute 2019).
A jelentős versenyelőny kihasználását azonban ebben az esetben is akadályozzák
az , ÉCTK ; illetve Törökország követelései (2. ábra). Törökország követelései¬
Y Exclusive Economic Zones - EEZ