Oldal 57 [57]
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 55
Földfelszíni adottságok
A kiterjedéssel és az elhelyezkedéssel kapcsolatos részletek megtárgyalása után,
szükségszerű a sziget földfelszíni adottságaira is kitérni. Noha ezek a kapaci¬
tások szintén meghatározók, az ebből következő előnyök ritkán lépnek túl a
helyi érdekeltségen. Ciprus az ázsiai talapzat része, területe észak-déli irány¬
ban négy nagyobb tájegységre osztható. Az északi partvidék mentén húzódik
a Kirénia-hegylánc, amelynek teljes területe az , ÉCTK" ellenőrzése alatt áll,
legmagasabb pontja az 1024 méter magas Mount Selvili. A hegylánctól délre
terül el a Mezaoria-síkság, a sziget egyetlen nagyobb kiterjedésű síkvidéke. A
síkság természetes vízellátottságban különösen fontos szerepet játszik a mint¬
egy 3000 km? területű Iróodosz-hegység, illetve az ott található vízforrások
(Probáld 2011). A hegység teljes területe a Ciprusi Köztársaság fennhatósága alá
tartozik, habár az 1952 m magas Olimbosz-hegy csúcsa, a sziget legmagasabb
pontja, britek ellenőrzés alatt áll és a régió egyik legfontosabb radarállomásának
biztosít helyszínt. A negyedik tájegység a szigetet körülvevő partvidék, ami
többségében hegysorokkal tagolt, nagyobb kiterjedésű síkságok csak Akrotíri,
Larnaka, Famaguszta és Morfou (Güzelyurt) térségében találhatók. A partvonal
hossza összességében véve 772 km, ebből a török cipriôtäk 404 km-t (52%), a
görög ciprióták 296 km-t (3890), míg a brit bázisterületek 72 km-t (10%) ellen¬
őriznek (Constantinides 2002).
A száraz adatok gyakorlati jelentősége számottevő, hiszen azok jelentős ha¬
tást gyakoroltak a sziget gazdasági fejlődésére, illetve meghatározták a konf¬
liktusföldrajz kereteit is. A hegységek az előző évszázadokban helyileg hasz¬
nosítható ásványkincseket biztosítottak, a kitermelhető rezet, aranyat, ezüstöt,
azbesztet, piritet és márványt azonban napjainkra már többségében kiaknáz¬
ták. A hegységekben található erdőségek az építőiparban és az ércolvasztásban
játszottak fontos szerepet, utóbbiak felvevőigényének és az egyre jellemzőbb
erdőtüzeknek köszönhetően a sziget erdőállománya jelentősen csökkent, na¬
gyobb kiterjedésben ma már inkább csak a Tróodosz-hegységben találhatók
(Probáld 2011).
A domborzat természetesen a mezőgazdaság fejlődését is befolyásolta.
A nagy kiterjedésű és síkfekvésű termőterületek hiánya a mezőgazdasági lehe¬
tőségeket erősen korlátozta, azt az állattenyésztés, halászat és a szárazságot jól
tűrő, mediterrán típusú növénytermesztés irányába orientálta. A legfontosabb
gabonaterm6 terület a Mezaoria-siksäg, területének 90%-a jelenleg az „ECTK”
ellenőrzése alá tartozik. A partvidékeken továbbá elterjedtek a zöldségkerté¬