Seite 56 [56]
54 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
indokolták a brit fennhatóság 1878-tól datálható kieszközlését (Varnava 2009,
85). Ciprus 1960-ig maradt a brit tengeri doktrína egyik legfontosabb pillére, a
Szuezi-csatorna északi , őre; a második világháború után London fogyatkozó
közel-keleti jelenlétének utolsó bástyája. A brit kormány a szuezi válság (1956)
után Ciprusra már a közel-keleti olajlelőhelyek fenntartásának biztosítékaként
tekintett, Anthony Eden miniszterelnök pedig egyenesen a sziget gyarmati
státuszának fenntartásától tette függővé Nagy-Britannia stabilitását."
Az Európa és Közel-Kelet között zajló olajkereskedelem ellenőrzésén túl
Ciprus elhelyezkedése hadászati szempontból is kiemelt jelentőségű. A függet¬
lenség 1960-as elnyerése után a szigeten található brit szuverén bázisterületek
a nyugati tömb egyik legfontosabb térségbeli támaszpontjaként funkcionáltak,
ahol nemcsak a brit légierő gépei, de az amerikai légierő U2-es felderítői is
állomásoztak (Georgiou 2011). Az Akrotíri légibázis mellett a szigeten elhe¬
lyezett radarállomások is a földrajzi elhelyezkedés előnyeit használták ki: a
kelet-mediterrán és közel-keleti térségben zajló légi- és tengeri forgalom, illetve
rádió- és telekommunikáció ellenőrzésén és lehallgatásán túl egy körülbelül
5000 km-es koncentrikus körben megfigyelték a Varsói Szerződés államait,
valamint Közép- Ázsiát és Észak- Afrikát (Uo.).
A földrajzi elhelyezkedésből adódó előnyök közös jellemzője, hogy azok
pozitívumait nem elsősorban a szigeten élő helyi közösségek, sokkal inkább a
szigeten hídfőállásokat kialakító regionális hatalmak aknázták ki. Ciprus elhe¬
lyezkedése és a védelmi képességek hiánya állandó birodalmi jelenlétet alakított
ki, amely - eltérő formában és mértékben, de - a történelem folyamán szinte
folyamatosan korlátozta a helyiek önkormányzati elképzeléseit, illetve döntési
és érdekérvényesítési lehetőségeit. A hosszú távú trendek jól jellemzik ezt a
kiszolgáltatott helyzetet: Ciprus a vaskor óta legalább 17-szer állt külhatalmi
ellenőrzés alatt, stratégiai előnyöket biztosítva például bizánci, arab, frank, ve¬
lencei, oszmán vagy brit hódítóknak (Mallison 2005). A sziget elhelyezkedése
predesztinálta ezt a kiszolgáltatottságot: Ciprus a mai Törökországtól légvo¬
nalban mintegy 70 km-re, Szíriától 100 km-re, Libanontól 160 km-re, Görög¬
országtól és Izraeltől egyaránt körülbelül 260-260 km-re, Egyiptomtól pedig
350 km-re található. Ezek az ókorban is könnyen leküzdhető tengeri távolságok
kiszolgáltatták a helyi közösségeket a környékbeli birodalmaknak és nagyban
hozzájárultak a jelenlegi konfliktusos környezet kialakulásához.
4 , Ciprus nélkül nincsenek megfelelő eszközeink az olajkészletek védelmére, olaj nélkül pedig
munkanélküliséggel és éhséggel kell szembenéznünk Nagy-Britanniában", idézi: Bravos 2006.