Page 55 [55]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 53 . . , Kiterjedés A 9251 km? nagyságú Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Kiterjedése és mérete tehát nem biztosít sem automatikus hatalmi potenciált, sem jelentős gazdasági vagy demográfiai bázist. Ez a sziget történelme során állandó korlátot jelentetett és egyéb fizikai tényezők hiányával kiegészülve nagyban korlátozta a védelmi képességeket és gazdasági lehetőségeket. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nemzetközileg elismert Ciprusi Köztársaság 1974 óta csak a déli országrészt ellenőrzi, ami az egyébként is limitált lehetőségeket tovább csökkenti. A görög ciprióta kormányzat főhatósága nagyjából a sziget 5296 km7-ére terjed ki, azaz a gyakorlatban a teljes kiterjedés körülbelül 57,2%-at képes ellenőrizni. Az északi részen az 1983-ban egyoldalúan kikiáltott „ECTK” egy körülbelül 3355 km?-es területen gyakorol de facto kontrolt, ezzel Ciprus körülbelül 36,3%-ät tartja fennhatósága alatt. A fennmaradó részek közül 254 km? tartozik az Egyesült Királysághoz, az Akrotíri és Dhekélia központtal működő szuverén bázisterületek a sziget nagyjából 2,890-át fedik le. Utóbbiakon túl az 1974-ben kialakult tűzszüneti vonal kezelhető még önálló területi egységként, hiszen a pufferzóna önmagában nagyobb területet foglal el (346km?), mint a brit bázis területek, így az ENSZ Ciprusi Békefenntartó Missziója Ciprus körülbelül 3,790-át ellenőrzi. Elhelyezkedés A sziget elhelyezkedése első ránézésre optimális: Ciprus az első közel-keleti civilizációk tőszomszédságában, birodalmak és kultúrák ütközőzónájában, kereskedelmi, hadi és migrációs útvonalak mentén helyezkedett és helyezkedik el. A sziget az ókorban és a középkorban a Földközi-tenger keleti medencéjének egyik legfontosabb tengeri állomása volt, amelyet kereskedelmi kikötőként és bázisként használt szinte az összes térségben megjelenő szereplő, beleértve a görögöket, rómaiakat, bizánciakat, frankokat, genovaiakat vagy velenceieket. Jelentősége az amerikai kontinens felfedezése, a legfontosabb kereskedelmi útvonalak áthelyeződése, illetve a keresztény-oszmán ellentét elmélyülése után csökkent. Noha a sziget továbbra is fontos bázisként funkcionált az Oszmán Birodalmon belüli kereskedelmi körforgásban, igazi stratégiai szerepét csak a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitása után nyerte vissza. Átalakuló geopolitikai súlyát jól példázzák Benjamin Disraeli egykori brit miniszterelnök szavai, melyek Ciprust , Nyugat-Ázsia kulcsának" nevezték és stratégiai előnyökkel
