Page 53 [53]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 51 briliáns diplomata volt, Athént azonban nem a görög ciprióták ellenkezése bírta rá eredeti döntésük felülvizsgálatára. A Görögországnak rendkívül kedvező terv elutasítása mögött sokkal inkább a Szovjetunió húzódik meg, amely az Achenson-tervet a kezdetektől ellenezte és a nyugati érdekszféra további térhódításaként értékelte. Moszkva és Makariosz egyre szorosabbá váló kapcsolatára jellemző, hogy 1964. augusztus 9-én Hruscsovnak küldött telegramjában a ciprusi elnök felvetette a szovjet beavatkozás lehetőségét, amelyet az SZKP főtitkára visszautasított, ugyanakkor felszólította a törököket a ciprusi konfliktus mielőbbi rendezésére ( Tofallis 2002). Miután Makariosz továbbra is fenntartotta a szovjetekkel való kapcsolatát, az USA az Achenson-terv felülvizsgálata mellett döntött. A terv augusztus 20-án elkészült módosított verziója már csak Görögország és Ciprus egyesítését javasolta, török támaszpontok helyett pedig egy NATO bázis létesítését ajánlotta, amely azonban török parancsnokság alatt állt volna. A terv előző verziójának ismeretében nem volt meglepő, hogy Ankara a rendezési javaslatot visszautasította (Stavrou 2009). Válaszul 1964 szeptemberében Szpirosz Kipriánu külügyminiszter vezetésével görög ciprióta delegáció érkezett Moszkvába, ahol a két fél szovjet légelhárító fegyverek vásárlásáról állapodott meg. Az egyiptomi közvetítéssel szigetre szállítandó fegyverek végül sohasem érték el Ciprust, mivel a Kairóból már útnak induló szállítmányt athéni nyomásra sikerült visszafordítani (Tofallis 2002). A ciprusi konfliktus fentiekben felvázolt rövid epizódja sokat elárul a sziget fizikai tényezőihez fűződő hatalmi érdekekről, illetve érdekütközésekről. Az események során mind a NATO, mind pedig a szovjetek egy stratégiai szempontból vitális jelentőségű területként tekintettek a szigetre, előbbiek elsősorban ciprusi jelenlétük expanziójában, utóbbiak annak korlátozásában voltak érdekeltek. A szovjet érdekeket jól tükrözi Nyikita Hruscsov 1964. május 4-én adott interjúja, amelyben elítélte a Ciprus belügyeibe történő beavatkozást, és azzal vádolta az Észak-atlanti Szerződés hatalmait, hogy a szigetet egy , elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozóvá" akarják alakítani. Hruscsov szerint ez ,komoly veszélyt jelentene az egyetemes békére", és , súlyos következményekkel járó nemzetközi bonyodalmak forrásává valhatna”.” Ezt a hozzáállást használta ki Makariosz, aki Görögország, Törökország és az USA további térnyerésétől joggal várta bel- és külpolitikai mozgásterének szűkülését. Nicosia és Moszkva szorosabbá váló kapcsolata ugyanakkor a washingtoni vészharangokat is megkongatta, ahol a külügyi és titkosszolgálati jelentések a korszakban több al3 Forrás: The New York Times Archives: Khrushchev Attacks NATO, 1964. május 4. Elérhető: https://www.nytimes.com/1964/05/05/archives/khrushchev-attacks-nato.html, utolsö hozzäferes: 2022. december 22.
