Page 47 [47]
OCR
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 45 A geostratégia szubjektív és objektív összetevői A fenti példa jól szemlélteti, hogy az államok geostratégiai koncepcióját általában nem a moralitás vagy az etikusnak ítélhető viselkedésmód vezérli. Még a liberális alapelvekkel működő államok is alapvetően a realista szemléletmód mentén reagálnak a nemzetközi folyamatokra, geostratégia koncepcióikat általában a saját maguk által orientált és értékelt önérdek szabályozza. Az önérdek esetlegessége ellenére azonosítani lehet azokat az objektív és szubjektív indikátorokat, amelyek a geostratégiai koncepciók intézkedéseit befolyásolják, a költség- és haszonszámításokat tulajdonképpen lehetővé teszik. Mivel a külső körülmények a nemzetközi szintér ad hoc erőviszonyaitól függenek, ezért a fejezet a továbbiakban azokra az objektív és szubjektív indikátorokra koncentrál, amelyek az egyes geostratégiai relációk belső mechanizmusait irányítják. Visszatérve az 1. ábrához, ez az alfejezet arra kíváncsi, hogy A geopolitikai szereplő B-vel szembeni geostratégiai irányultságait, B mely szubjektív és objektív tulajdonságai szabják meg. Egy állam stratégiai adottságait a folyamatosan változó képességeinek és kapacitásainak összessége artikulálja. Ezen összetevők összegyűjtésére és rendszerezésére a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó elméletek több lehetőséget biztosítanak, a nemzetközi kapcsolatok elméletei, a külpolitikaelemzés vagy a geopolitika analitikus és teoretikus modellek sorát dolgozta ki a témában. Bár ezek közös jellemzőkkel is rendelkeznek - például az objektív és szubjektív vagy a természetes és konstruált képességek szétválasztása — ugyanakkor célkitűzéseik tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Míg a nemzetközi viszonyok elméletei és a külpolitikaelemzés inkább a hatalom forrásaira és az ebből következő külpolitikai mozgástérre, illetve szervezőelvekre fókuszálnak, addig - ahogy fentebb már kiemelésre került - a geopolitika a stratégiai szempontból számottevő indikátorok feltérképezésére törekszik, ezáltal próbál meg egy nemzetközi összehasonlításban is értelmezhető , látleletet" biztosítani. Mivel a fejezet inkább az utóbbiakra, azaz a stratégiai tényezőkre fókuszál, ezért a továbbiakban visszatér a geostratégia és a geopolitika kapcsolatához, és az objektív és szubjektív összetevők azonosításához a geopolitika elemzésmódszertanát veszi alapul. Szilágyi István megfogalmazásával élve a geopolitika , az állam, a földrajzi tér és a politikai hatalom viszonyát sajátos nézőpontból és módszertani arzenállal vizsgáló tudomány" (Szilágyi 2016, 57). A diszciplína kiindulópontja szerint a nemzetközi folyamatok elemzésében a földrajzi megközelítés megkerülhetetlen, hiszen a vizsgálat tárgyát képező jelenségek szükségszerűen rendelkeznek olyan
