Seite 47 [47]
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 45
A geostratégia szubjektív és objektív összetevői
A fenti példa jól szemlélteti, hogy az államok geostratégiai koncepcióját álta¬
lában nem a moralitás vagy az etikusnak ítélhető viselkedésmód vezérli. Még
a liberális alapelvekkel működő államok is alapvetően a realista szemléletmód
mentén reagálnak a nemzetközi folyamatokra, geostratégia koncepcióikat álta¬
lában a saját maguk által orientált és értékelt önérdek szabályozza. Az önérdek
esetlegessége ellenére azonosítani lehet azokat az objektív és szubjektív indi¬
kátorokat, amelyek a geostratégiai koncepciók intézkedéseit befolyásolják, a
költség- és haszonszámításokat tulajdonképpen lehetővé teszik. Mivel a külső
körülmények a nemzetközi szintér ad hoc erőviszonyaitól függenek, ezért a
fejezet a továbbiakban azokra az objektív és szubjektív indikátorokra koncent¬
rál, amelyek az egyes geostratégiai relációk belső mechanizmusait irányítják.
Visszatérve az 1. ábrához, ez az alfejezet arra kíváncsi, hogy A geopolitikai sze¬
replő B-vel szembeni geostratégiai irányultságait, B mely szubjektív és objektív
tulajdonságai szabják meg.
Egy állam stratégiai adottságait a folyamatosan változó képességeinek és
kapacitásainak összessége artikulálja. Ezen összetevők összegyűjtésére és rend¬
szerezésére a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó elméletek több lehetőséget
biztosítanak, a nemzetközi kapcsolatok elméletei, a külpolitikaelemzés vagy
a geopolitika analitikus és teoretikus modellek sorát dolgozta ki a témában.
Bár ezek közös jellemzőkkel is rendelkeznek - például az objektív és szubjek¬
tív vagy a természetes és konstruált képességek szétválasztása — ugyanakkor
célkitűzéseik tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Míg a nemzetközi
viszonyok elméletei és a külpolitikaelemzés inkább a hatalom forrásaira és az
ebből következő külpolitikai mozgástérre, illetve szervezőelvekre fókuszál¬
nak, addig - ahogy fentebb már kiemelésre került - a geopolitika a stratégiai
szempontból számottevő indikátorok feltérképezésére törekszik, ezáltal próbál
meg egy nemzetközi összehasonlításban is értelmezhető , látleletet" biztosítani.
Mivel a fejezet inkább az utóbbiakra, azaz a stratégiai tényezőkre fókuszál, ezért
a továbbiakban visszatér a geostratégia és a geopolitika kapcsolatához, és az
objektív és szubjektív összetevők azonosításához a geopolitika elemzésmód¬
szertanát veszi alapul.
Szilágyi István megfogalmazásával élve a geopolitika , az állam, a földrajzi
tér és a politikai hatalom viszonyát sajátos nézőpontból és módszertani arzenállal
vizsgáló tudomány" (Szilágyi 2016, 57). A diszciplína kiindulópontja szerint a
nemzetközi folyamatok elemzésében a földrajzi megközelítés megkerülhetetlen,
hiszen a vizsgálat tárgyát képező jelenségek szükségszerűen rendelkeznek olyan