Oldal 44 [44]
42 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
A geostratégia relációikat összetett folyamatok vezérlik. A belső komponensek
azokra a hazai összetevőkre reflektálnak, amelyek egy geopolitikai szereplő
stratégiai orientációit befolyásolják, illetve amelyek alapján mások kialakítják
a vele szemben adekvátnak ítélt orientációkat. A belső komponensekkel kap¬
csolatban tehát az egyik legfontosabb alapvetés, hogy az elemzés tárgyát képező
geopolitikai szereplő egyszerre forrása és tárgya a geostratégiai dinamikáknak.
Forrása, amikor maga artikulálja stratégiáit, és tárgya, amikor vele kapcsolatban
alakítanak ki érdekérvényesítési koncepciókat. Bármely esetről legyen is szó, a
geostratégiai dinamikák szubjektív és objektív indikátorok alapján formálódnak.
A szubjektív indikátorok az egyéni döntéshozás szubjektivitására reflektálnak és
általában véve a stratégiaalkotás és implementáció emberi tényezőire utalnak.
Haas (2006) például kiemeli, hogy az államok geostratégiai koncepciói mindig
abban a kontextusban relevánsak, amelyben kidolgozzák őket: a stratéga nem¬
zetisége, az állam erőforrásai, a nemzeti érdekek célkitűzéseinek irányai, a defi¬
niáló országhoz kötődő védelmi, politikai, gazdasági, technológiai és kulturális
összetevők mind befolyásolják a geostratégia irányait. Rhodes (2019) alapján a
szubjektív indikátorok egyéni és nemzeti szintekre bonthatók. Véleménye szerint
az elemzés az egyén szintjén a stratégiai döntéshozatalt befolyásolók percep¬
cióira koncentrál, megpróbálja megérteni a stratégiai irányok létrehozásában
szerepet játszó történelem- és térfelfogást, kulturális beágyazottságot, érdekvi¬
szonyokat, a jövővel kapcsolatos víziókat és célkitűzéseket. A nemzeti szinten
az elemzés fókusza már az államot alkotó és a döntéseket közvetve befolyásolók
csoportjaira koncentrál, azokra a társadalmi, gazdasági vagy kulturális réte¬
gekre és érdekekre, amelyek a kormány döntéseit - Kim és Raswant (2022, 25)
megfogalmazásával élve — ,,a csoportos gondolkodás és a csoportkultúra? szintjén
befolyásolják. A szubjektív komponensek mellett objektív tényezők is hatást
gyakorolnak a geostratégiai döntéshozatalra. Ezek azok a fizikai, természet¬
földrajzi, erőforrásbeli tényezők, amelyek a szubjektív mutatók mellett egyrészt
befolyásolják egy geopolitikai szereplő stratégiai lehetőségeit, korlátait és cél¬
kitűzéseit, másrészt megszabják azt, hogy más szereplők milyen geostratégiai
prioritásokat alakíthatnak ki ugyanezen geopolitikai szereplő viszonylatában.
Az objektív indikátorok tehát a saját stratégia megalkotásakor, illetve a mások
vonatkozásában artikulált érdekek viszonylatában is vitális jelentőséggel bírnak.
A nemzetközi térben alkalmazott stratégiaalkotás és implementáció eredője
és végpontja szükségszerűen a belső komponensekhez kapcsolódik. Ez a reláció
rajzolódik ki az 1. ábrán, ahol a nemzetközi szintéren jelenlévő aktorok egymás
belső attribútumai alapján artikulálják a másikkal szemben kialakított stratégiai
koncepciókat. Ezek az egymással szembeni relációk geostratégiai szempontból