A másik irányzat álláspontját pont a földrajz determinisztikusságának csök¬
kenése befolyásolja. A tágabb fókusszal - külpolitika, diplomáciai, gazdasági
orientációval - felvértezett koncepciók számára a geostratégia inkább a straté¬
giai tervezések, cselekvések és intézkedések földrajzi irányait, illetve az irányok
közötti különbségeket jelenti. A különbséget jól érzékelteti Grygiel (2006, 22)
összegzése, amely szerint , a geostratégia egy állam külpolitikájának földrajzi
irányait azonosítja", illetve , leírja, hogy egy állam a katonai erő kivetítésével és a
diplomáciai tevékenység irányításával hová összpontosítja erőfeszítéseit". Ebben
a megközelítésben tehát a geostratégia a nemzetközi intézkedések földrajzi ori¬
entációit vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy A geopolitikai szereplő B aktorral
szemben milyen stratégiai intézkedéseket foganatosít, ezeket milyen belső és
külső körülmények definiálják és befolyásolják, illetve a kialakított cselekvések
mennyiben térnek el a másokkal szemben alkalmazott stratégiáktól (Brzezinski
1986). Noha a hagyományos földrajzi adottságok kizárólagossága ebben a meg¬
közelítésben csökken, jelentőségvesztésük csak látszólagos. A geostratégiai kon¬
cepciók meghatározásában továbbra is fajsúlyos szerepet játszanak olyan hazai
(belső) és nemzetközi (külső) körülmények, amelyek földrajzi tulajdonsággal
rendelkeznek és szerepük a stratégiaalkotás folyamatában megkerülhetetlen.
Egy állam ásványkincseinek hiánya például szükségszerűen befolyásolja azon
aktorokkal szemben kialakított stratégiai orientációját, akiktől ezeket az erő¬
forrásokat be tudja szerezni. Ezen hagyományos összetevők mellett azonban
a geostratégia ma már nem pusztán a hagyományos földrajzi attribútumokra
reagál, hanem olyan jelenségekre is, mint a puha erő (soft power), vagy az
akár milliók álláspontját befolyásoló digitális nyilvános diplomácia. Ezekben
az esetekben a földrajz determinisztikusságát már nehezebb detektálni, hiszen
például az e-gazdaság vagy kibervédelem területei is befolyásolhatják a straté¬
giaalkotást, azonban az azokkal kapcsolatos intézkedések nem minden esetben
rendelkeznek hagyományos értelemben vett területiséggel.
A földrajz mellett a geostratégia és a geopolitika között fennálló kapcsolat tisz¬
tázására is szükségszerű kitérni, hiszen egy stratégiai koncepció kialakítása
nem valósulhat meg a geopolitikai összefüggések ismerete és figyelembevétele
nélkül. A geopolitika és a geostratégia kapcsolatát illetően az egyik leegysze¬
rűbb magyarázat kiindulópontja szerint a geostratégia a geopolitikai megfon¬
tolások gyakorlati kivetüléseként értelmezhető (Supartono et al. 2020). Haas