Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000112/0000

A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Kacziba Péter
Title (EN)
Geostrategic Components of the Cyprus Conflict
Field of science
Nemzetközi kapcsolatok / International relations (12875), Geopolitika / Geopolitics (12929), Konfliktusok, háborúk emlékei / Conflict heritage (13057)
Type of publication
monográfia
022_000112/0032
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 33 [33]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000112/0032

OCR

A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Az államok nemzetközi szerepvállalásának egyik legalapvetőbb mozgatórugója a kapacitások korlátozottsága. Mivel az államok erőforrásai limitáltak, ezért a döntéshozók hazai és nemzetközi tevékenységük során véges számú kapacitásokat tudnak mobilizálni, emiatt csak szelektíven tudják megvalósítani céljaikat, illetve rangsorolniuk kell az előttük álló problémák megoldását. Ez a szelekciós kényszer rávilágít a nemzetközi politika egyik kevésbé méltányos törvényszerűségére: az államok nemzetközi aktivitásaik során priorizálnak, azaz korlátozott kapacitásaikat azokra a nemzetközi aktorokra, térségekre és tématerületekre fordítják, amelyek a legkisebb költségen a legnagyobb hasznot biztosítják számukra. Az államok nemzetközi megfontolásaikat és válaszlépéseiket tehát stratégiai preferenciák mentén körvonalazzák, előnyben részesítve a központi jelentőségű kérdéseket és negligálva a periférikusnak tekintett témákat (Rozental g Buenrostro 2013). A kérdés, hogy mi számít stratégiai jelentőségűnek és periférikusnak természetesen relatív. Egyes államok külpolitikai koncepcióiban a stratégiai területek a hatalomhoz, a biztonsághoz és a jóléthez kapcsolódó esetekre korlátozódnak, másoknál vitális jelentőségre tehetnek szert normatív, vallási vagy kulturális megfontolások is (Finnemore 1996). Utóbbiaknál jóval komplexebb magyarázatot biztosítanak a külpolitikai prioritások kategorizálásával foglalkozó szakirodalmak. James Barber (1973) például a Dél-afrikai Köztársaság második világháború utáni külpolitikai preferenciát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetközi politikai döntések földrajzilag körülhatárolható koncentrikus körökként írhatók le. A nemzeti érdekekből és a kormány preferenciáiból kiinduló körök közül a legbelső a külpolitika legfontosabb területeit foglalja magába, a középső rétegek a regionális érdekeket, a legkülső részek pedig a nemzetközi közösség egészével kapcsolatos stratégiákat fedik le. A modell jelenkori adaptációja Carl Landsberg kutatásaiban szintén visszaköszön, ebben az esetben azonban a földrajzi megközelítés tematikai vetülettel is kiegészül, azaz a földrajzi preferencia párosul az egyes régiókhoz köthető tematikai prioritásokkal is (Landsberg 2014).

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.09 MB
Permalink to jpg
022_000112/0032.jpg
Permalink to ocr
022_000112/0032.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu