Seite 32 [32]
30 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői
A kötet ezekre a kérdésekre a geostratégiai megközelítés segítségével kíván
választ adni, azt feltételezve, hogy a Ciprussal kapcsolatos külpolitikai orien¬
tációkat a szigethez és a régióhoz kapcsolódó hosszú távú és ad hoc érdekkap¬
csolatok egyszerre alakítják. Ezek az érdekkapcsolatok Ciprust egy heterogén
geostratégiai mátrixba helyezik, amelyben a térség regionális és nagyhatalmi
szereplői a szigetet egyszerre tekintik jelentősnek és jelentéktelennek. A jelen¬
tőség egyik legfontosabb eredője a földrajzi elhelyezkedés, amely előnyt biztosít
azok számára, akinek sikerült megvetnie a lábukat a szigeten, ugyanakkor jelen¬
tős hátrányt jelent azoknak, akik a stratégiai lokációt nem tudják kihasználni.
Ez meghatározza a szigettel szembeni hatalmi érdeklődést, egymást átfedő
geopolitikai határokat és ütközőzónákat hoz létre, egyúttal predesztinálja a
konfliktusok kialakulásának lehetőségét. Ezekben a konfliktusokban jelentős
népességszám vagy védelmi képesség hiányában a ciprióták nem képesek ér¬
dekeiket érvényesíteni, igényeik pedig általában elbuknak a nagyhatalmi vagy
regionális játszmák kereszttüzében. Ez jelzi, hogy a helyi népcsoportok érdekeit
a konfliktusban érdekelt külső tényezők jobbára figyelmen kívül hagyják és
jelentéktelennek tartják, ciprusi szerepvállalásukat pedig elsősorban saját, geo¬
stratégiai érdekeik mentén körvonalazzák. Ezek az érdekek bizonyos esetben
egybeesnek vagy a görög, vagy a török ciprióta célkitűzésekkel, ugyanakkor
szükségszerűen konfliktusosak, a szigeten kialakult megosztottságot pedig
konzerválják.
A kötet a továbbiakban a geostratégia elméleti összefüggéseivel folytatódik,
ami a fogalmi magyarázatokon túl az elemzés módszertani kereteit is megha¬
tározza. Az ezt követő fejezetek ezen módszertan útmutatásait követve rész¬
letesen elemzik azokat a fizikai, természeti, emberi és strukturális tényezőket,
amelyek állandó vagy ad hoc adottságként szerepet játszottak a szigettel kap¬
csolatos haszon- és veszteségszámítások kalkulációiban, ezáltal megszabva az
egyes regionális és nagyhatalmi szereplők külpolitikai orientációit. Ezekben a
fejezetekben áttekintésre kerülnek például olyan állandó földrajzi adottságok,
mint a sziget elhelyezkedése vagy kiterjedése, de olyan folyamatosan formálódó
konstruált sajátosságok is, mint a gazdasági szerkezet vagy a katonai erő. Ezek
a tényezők körvonalazni fogják azokat az tulajdonságokat, amelyek a szigeten
kialakult konfliktus geostratégiai összetevőiként szolgálnak. A kötet a geostra¬
tégiai komponensek szerepét és hatásait összegző következtetések résszel zárul,
a zárófejezet tehát összegzi azokat a nemzetközi érdekütközéséket, amelyek a
konfliktus konzerválódását előidézték és fenntartották.