Page 15 [15]
BEVEZETÉS
Egy fegyveres konfliktus kialakulásában, folyamatában és lezárulásában hang¬
súlyos szerepet játszanak a nemzetközi tér konfliktusban érdekelt szereplői.
Ezek az aktorok a kibontakozó konfliktusokat geostratégiai érdekeik mentén
értékelik, és számottevő biztonsági kockázat, potenciális veszteség vagy jelentős
haszon lehetősége esetén közvetlenül vagy közvetve avatkoznak be a konf¬
rontációkba. Beavatkozásuk különböző formákat ölthet, az egyik fél politikai,
gazdasági, hadászati, logisztikai vagy hírszerzési támogatásától kezdve a másik
fél ellen bevezetett szankciókon át egészen a konfrontációban való közvetlen
katonai részvételig terjedhet (Ramsbotham et al. 2016). A közelmúltban zajló
kiterjedt fegyveres konfliktusok - a líbiai vagy a szíriai polgárháborúktól egé¬
szen az orosz-ukrán háborúig - a nemzetközi beavatkozások eszközeinek szá¬
mos példáját vonultatták fel, ami jelzi, hogy a 20. század végének és 21. század
elejének egymásba kapcsolódó politikai, gazdasági és technológiai folyamatai
a konfrontációk érdekkapcsolatait is globalizálták. Ez nemcsak a beavatkozás
eszközeit diverzifikálta, de az involválódó szereplők számát is növelte, hiszen
a fegyveres konfliktusok befolyásolásában a nagyhatalmak mellett ma már kö¬
zéphatalmak és kisállamok is részt vesznek.
A külső faktorok számának növekedésével a konfliktusok megoldásának
lehetősége is összetettebbé és bonyolultabbá vált. Legyen szó közvetlen vagy
közvetett beavatkozásról, egy konfliktus nemzetközi szereplői mindig aktív
befolyást gyakorolnak az események alakulására, részvételük egyik vagy másik
felet segíti, az erőviszonyokat átformálja, gyakorta a harcok elhúzódását ered¬
ményezi, és általánosságban a konfliktus hatásainak földrajzi expanzióját okozza.
Bár eltérő mértékben, de a külső szereplők beavatkozásuk okán tulajdonképpen
a probléma részévé válnak, amely nemcsak a konfliktus folyamatára, de annak
lezárására is rányomja a bélyegét. Az effektív konfliktusrendezési folyamatnak
emiatt nem elég a konfrontáció helyi szereplőinek érdekeit mérlegelnie, de a
kialakítandó kompromisszum fenntarthatósága érdekben szükséges a konflik¬
tusra aktív befolyást gyakorlók igényeit is figyelembe vennie (Whitfield 2010).