Page 237 [237]
Négy nemzedék és ami utána következett 235
28 éves pályafutása vezető központi hivatalokban tulajdonképpen
felsőbüki Nagy Józsefet is professzionális hivatalviselőnek minősí¬
tené — bár korábbi kvantitatív vizsgálatunk mint 1740-et követően
született hivatalnokot már nem vizsgálta, és udvari kamarai pá¬
lyafutását sem vette volna tekintetbe, amely nélkül nincsen meg a
negyedszázados tisztviselői karrier hatalomgyakorlást jelentő pozí¬
cióban. Ettől eltekintve azonban nyilván nem rína ki a kvantitatív
analízis tereziánus nemzedékéből.
Ez abban a értelemben is helytálló megállapítás lenne, hogy a
tartós társadalmi felemelkedést biztosítani családja számára nem
sikerül felsőbüki Nagy Józsefnek sem. Abban a tekintetben sem
kivételes pályafutása, hogy nagyapja testvérével, felsőbüki Nagy
István alnádorral és apjával, felsőbüki Nagy Pál hétszemélynökkel
ellentétben vármegyei karriert nem futott be pályafutása első szaka¬
szában. Mint láttuk, ez a tereziánus nemzedékben már egészen kivé¬
teles volt: szinte minden köznemest „bürokratänak” minösithetünk,
és csak egyetlenegy professzionális hivatalviselő érkezett vármegyei
hivatalból. Bár felsőbüki Nagy József országos hivatalviselését a
Kúrián kezdte, onnan már két év múlva Bécsbe került egy birodalmi
hatáskörű szervhez, és innen tért vissza a Magyar Királyság vezető
hivatalaiba: előbb a bécsi Magyar Udvari Kancellária kötelékébe,
majd innen mint tökéletesen megbízható , káder? a Kúria élére.
Vagyis a kétéves ítélőmesteri kitérőt leszámítva ő már tényleg nem
a felsőbüki Nagyokat addig jellemző pályát futotta be, hanem , bü¬
rokrata" köznemesként egy lapra, az uralkodó lojális szolgálatára
tett fel mindent. Ebben az értelemben mégis jogosnak látszik Vámos
András említett feltevése: mintha személyében a verebi Végh család
egy újabb tagját látnánk.
AZ ELLENZÉKI SZÓNOK ÉS PÁLYÁJÁNAK
TÁVOLRA MUTATÓ TANULSÁGAI
Az itt röviden, kisebb módosításokkal összegzett korábbi, négy
generációra kiterjedő kvantitatív vizsgálat eredményei hátteret biz¬
tosítanak a felsőbüki Nagy család egyes tagjai 18. századi hivatali
pályafutásának értelmezéséhez. Az első itt vizsgált, háborúsnak
nevezett nemzedékekben olyan mintázatot látunk, hogy a vármegyei
hivatalból előre lépő köznemesek karrierjében gyakran az országgyű¬
lési szereplés jelentette a kitörési pontot, és tipikusan a Helytartóta¬