OCR Output

Önfejűség vagy korszellem? 207

hogy ő a megye ellenzéki , főkolomposa", s letette a titkos jakobinus
esküt is. Zemplén megye Sopronhoz hasonlóan azon legkitartóbb
törvényhatóságok egyike volt, amelyek a rendeleti kormányzás idején
az adóbeszedés és az újoncozás ellen is a legvégsőkig tiltakoztak."

Láthatjuk, hogy mind az öt politikus egy vagy több vármegyéhez
kötődő, helyi szinten tekintélyes és jól beágyazott, számos megyei
hivatalviselő családtagot felvonultató református (három fő) vagy
katolikus (két fő), dunántúli (két fő) vagy tiszáninneni (három fő)
nemzetségből származott. Mind az öt személy közvetlen felme¬
női között (apa, nagybáty) találunk legalább egy olyan szereplőt,
akinél egyértelműen azonosítható az ellenzéki politikai pozíció: ők
mindannyian rendelkeztek vármegyei karrierrel, többen az alispáni
pozíciót is betöltötték, mindannyian országgyűlési követként is ki¬
próbálhatták magukat (négy esetben jelen voltak az 1790—1791. évi
nagy jelentőségű diétán), s mindemellett három esetben szabadk6¬
műves múltat is azonosíthattunk. Az ifjak pedig követték az elődök
példáit: megyei karriert futottak be (ketten egészen az alispánságig
emelkedtek, egy fő pedig a másodalispánságig jutott), többen részt
vettek az 1820-as évek megyei ellenállási mozgalmában, vármegyei
követként az országos politikába kilépve pedig az ellenzék hangadói
között mutatkoztak be 1825-ben vagy 1830-ban.

2. Ami az új emberek csoportját illeti, ide a következőket sorol¬
hatjuk: Rohonczy Janos (1775-1842) Veszprem värmegye követe
volt, akit 1827-ben az egyik leghevesebb ellenzékiként írtak le, és
1830-ban bal, 1832—1836-ban pedig balközép minősítést , érdemelt
ki". 1797-ben Veszprém vármegye alszolgabírája lett, de a valódi
áttörést a megyei ellenállás időszaka hozta meg, amikor Veszprém
megye Sopronhoz és Zemplénhez hasonlóan egyike volt azon tör¬
vényhatóságoknak, aki mind a rendeleti úton történő adóbeszedés,
mind az újoncozás kérdésében a legtovább állták a sarat. 1825-ben
Rohonczy megszerezte az országgyűlési követséget, 1827-ben pedig a
megye alispáni székét foglalhatta el, amelyet 1837-ig meg is tartott.
A katolikus felsőpulyai Rohonczy család a Dunántúlon, elsősorban
Sopron megyében rendelkezett birtokokkal, a legelőkelőbb megyei
karriert azonban elsőként János futotta be Veszprémben, fia, Ignác

4 Nagy 1857-1868: X. 738-754.; Kempelen 1911-1932: X. 191-192.; Pälmäny
2011: 1. 1184.; Palmäny 2019: I. 841.; Soös 2007: 112.
+ Vö. Szijartö 2005: 181-184.