Seite 202 [202]
200 Melkovics Tamás
1780-as évek második felében, s még inkább az 1790-es években
született szereplők már egy következő nemzedékhez, a magyar li¬
beralizmus első generációjához sorolhatók: ekkor láttak napvilágot
olyan szereplők, mint Kölcsey Ferenc (1790), Széchenyi István gróf
(1791), Bezerédj István (r796), Beöthy Ödön (1796), Wesselényi
Miklós báró (1796), hogy csak a legismertebbeket említsük meg."
Az időben hátrafelé, a 18. század közepe felé történő bővítést pedig
azért nem látjuk indokoltnak, mivel az 1770-nél korábban születettek
esetében a gyermek- és fiatalkori éveket már nem az 1790-es évek
eleje, hanem az 1765 és 1790 közötti országgyűlés nélküli időszak
határozta meg. Tanulmányunkban tehát egyfajta köztes generációról
beszélünk, akik a hagyományos 18. századi politikai sémák és az új
típusú 19. századi politikai struktúrák között képeztek átmenetet,
miközben meghatározó generációs élményük volt/lehetett az 1790
és 1795 közé eső időszak, aminek hatására - életkoruknál, családi
hátterüknél, habitusuknál stb. fogva — sokan sokféle, akár teljesen
eltérő következtetéseket vontak/vonhattak le.
2. A , köztes generáció" diétája: felsőbüki Nagy Pál első ország¬
gyűlési szereplése 1807-hez köthető, ekkor volt éppen 30 éves, ha
hihetünk neki, az 1805. évi diéta kapcsán még azzal hárította el
megválasztását, hogy nem rendelkezik megfelelő élettapasztalattal:
, még nem birok az ismereteknek és tapasztalatoknak azon mértéké¬
vel, mely szükséges arra, hogy a honatyák között becsülettel helyet
foglalhassak.”*7 Kétségtelen, hogy a 19. századi rendi diétákon a
vármegyei követek többsége a harmincas, negyvenes éveiben járva
vállalta el a megbízatást. Felsőbüki Nagy Pál következő szereplésére
ugyanakkor 18 évet kellett várnia, csak 1825-ben, immár 48 évesen
léphetett fel újra a diéta színpadára: az 1808. évi országgyűlésen a
már említett tiltás miatt nem vehetett részt, 1811-ben pedig saját
döntésén múlt, hogy nem vállalt követséget, innentől kezdve azonban
kényszerszünet következett, hiszen I. Ferenc 1812 után 13 évig nem
volt hajlandó gyűlésbe hívni a magyar rendeket. Felsőbüki Nagy
Pál generációjának tehát várnia kellett. Az 1811-1812. évi diéta
követi gárdájának (a 46 magyar és a három szlavón vármegye alap¬
26 . Vö.: , Magányos reformerek helyett reformmozgalom - 1790 €s 1830 különb¬
ségét ebben a mondatban lehet összefoglalni." — állapítja meg Gergely András,
majd hozzáteszi — , De azzal a kiegészítéssel, hogy nem 1790 nemessége vált
többségében liberálissá, s nem az akkor gondolkodókból lettek most politikai
vezetők. Új nemzedék lépett a színre — a magyar liberalizmus első nemzedéke."
(Gergely 1987: 20.)
7 Nemzeti Újság, 1925. 08. 09.