Oldal 196 [196]
OCR
194 Melkovics Tamás oklevelet szerzett." Ő azonban élete során sem vármegyei, sem országos hivatalt nem vállalt. Az 1820-as évektől kezdve ennek ellenére minduntalan azzal vádolták, hogy ismert ellenzéki szereplőként anyagi helyzetének javítása érdekében számos alkalommal fordult a kormányzathoz: mindezzel a közvélemény előtt egyre kevéssé érthető politikai magatartását is magyarázták. 1830-ban a vele szemben felmerülő vádakra még egy , védőiratban" válaszolt. Ebben leszögezte, hogy a , hivatalok vadászása reám nézve igen régi megunt mese". Szerinte minden esetben, amikor politikai elképzelései nem nyertek széles körben elfogadást: , Reá következendő napon már többen láttak Bécsbe felmenni -— ismét mások pedig a hivataly elnyerésére béadott könyörgő levelemet ott már nem csak olvasták, hanem a jutalmamra kirendelt hivatalt meg is nevezték." Felsőbüki Nagy Pál értékelésében ugyan leszögezte, hogy a hivatalviselés nem feltétlen hazafiatlan tett, csupán abban az esetben, ha azt valaki minden tehetség és érdem nélkül, törvénytelen utakon próbálja elnyerni. Elmondása szerint azonban ő, amikor az 1807. évi diéta után minden hivatalviseléstől eltiltották, elhatározta, hogy ilyenre sohasem fog törekedni. , Meggyőződésem szerint mindenkor szerencsésebb volna az az ország, melyben a hivatalok keresnék az embereket, mint amelyben az emberek keresik a hivatalokat.""? Mindettől függetlenül mégis kapott egy uralkodói kinevezéshez kötött pozíciót: 1832. augusztus 4-én Pálffy Ferenc gróf vagyonának zárgondnoka lett. A zárgondnok személyéről nem a birtokos döntött, hanem a kancellár előterjesztése alapján a király töltötte be az állást. A feladat ugyan nem politikai, hanem tisztán gazdasági jellegű volt, de az uralkodói kegy ténye, valamint az állás jól jövedelmező volta a közvéleményben a kormányzati megvesztegetés gyanúját ébresztette fel. Időről időre tehát olyan magatartással vádolták (országos, vagy éppen megyei hivatalokért valé folyamodäs, kérvényezés, lobbizäs stb.), amely közvetlen felmenői számára még a családi stratégia szerves részét képezte, hiszen az az egyéni előrehaladás fontos eleme volt. Csakhogy, szemben felsőbüki Nagy Pállal, akit ellenzéki vezérszónokként ismert meg az ország, ezen családtagok még a kormányzat iránti lojális politikai magatartással egyengették saját maguk és famíliájuk boldogulásának útját. ™ Palmany 2019: I. 682. = Részleteket lasd Melkovics 2013: 92-98. A vedöirat: MNL GyMSMSL XII. 11. 5.13. 5 Melkovics 2013: 118-131.
