Oldal 196 [196]
194 Melkovics Tamás
oklevelet szerzett." Ő azonban élete során sem vármegyei, sem or¬
szágos hivatalt nem vállalt. Az 1820-as évektől kezdve ennek ellenére
minduntalan azzal vádolták, hogy ismert ellenzéki szereplőként
anyagi helyzetének javítása érdekében számos alkalommal fordult a
kormányzathoz: mindezzel a közvélemény előtt egyre kevéssé érthető
politikai magatartását is magyarázták. 1830-ban a vele szemben fel¬
merülő vádakra még egy , védőiratban" válaszolt. Ebben leszögezte,
hogy a , hivatalok vadászása reám nézve igen régi megunt mese".
Szerinte minden esetben, amikor politikai elképzelései nem nyertek
széles körben elfogadást: , Reá következendő napon már többen
láttak Bécsbe felmenni -— ismét mások pedig a hivataly elnyerésére
béadott könyörgő levelemet ott már nem csak olvasták, hanem a
jutalmamra kirendelt hivatalt meg is nevezték." Felsőbüki Nagy Pál
értékelésében ugyan leszögezte, hogy a hivatalviselés nem feltétlen
hazafiatlan tett, csupán abban az esetben, ha azt valaki minden
tehetség és érdem nélkül, törvénytelen utakon próbálja elnyerni.
Elmondása szerint azonban ő, amikor az 1807. évi diéta után min¬
den hivatalviseléstől eltiltották, elhatározta, hogy ilyenre sohasem
fog törekedni. , Meggyőződésem szerint mindenkor szerencsésebb
volna az az ország, melyben a hivatalok keresnék az embereket,
mint amelyben az emberek keresik a hivatalokat.""? Mindettől füg¬
getlenül mégis kapott egy uralkodói kinevezéshez kötött pozíciót:
1832. augusztus 4-én Pálffy Ferenc gróf vagyonának zárgondnoka
lett. A zárgondnok személyéről nem a birtokos döntött, hanem a
kancellár előterjesztése alapján a király töltötte be az állást. A fel¬
adat ugyan nem politikai, hanem tisztán gazdasági jellegű volt, de
az uralkodói kegy ténye, valamint az állás jól jövedelmező volta a
közvéleményben a kormányzati megvesztegetés gyanúját ébresztette
fel. Időről időre tehát olyan magatartással vádolták (országos, vagy
éppen megyei hivatalokért valé folyamodäs, kérvényezés, lobbizäs
stb.), amely közvetlen felmenői számára még a családi stratégia
szerves részét képezte, hiszen az az egyéni előrehaladás fontos ele¬
me volt. Csakhogy, szemben felsőbüki Nagy Pállal, akit ellenzéki
vezérszónokként ismert meg az ország, ezen családtagok még a
kormányzat iránti lojális politikai magatartással egyengették saját
maguk és famíliájuk boldogulásának útját.
™ Palmany 2019: I. 682.
= Részleteket lasd Melkovics 2013: 92-98. A vedöirat: MNL GyMSMSL XII.
11. 5.13.
5 Melkovics 2013: 118-131.