Seite 180 [180]
OCR
178 Nagy János a vásonkeői Horváth Katalint, és kezével jelentős birtokokat szerzett a térségben.57 Mire Csuzy Gáspár felnőtt, addigra az ősi birtokból jóval kevesebb maradt. Ennek oka abban rejlett, hogy Gáspár és négy felnőttkort megért testvére, Magdolna (1694-1777), Julianna (1696-1782), Krisztina (1700-1760), Imre (1702-?) korän ärvasägra jutott. Gáspár apja, ifjabb Csuzy Pál még 1704 folyamán elhunyt, anyja, Érsek Anna 1709-ben pedig idősebb galánthai Fekete Györgyhöz, Veszprém vármegye alispánjához ment feleségül, akitől fia, a később grófi címet szerző ifjabb Fekete György (1711-1788) személynok, majd országbíró született. A korabeli özvegyen maradó és kisgyermekeiket nevelő nemes nők számára a legbiztosabb megoldás saját és gyermekeik társadalmi státuszának megőrzésére, vagyis vagyoni-jogi helyzetük stabilizálására az újraházasodás volt." Így tett a korán megözvegyült Érsek Anna is. Még ennek ellenére is a Csuzy-árvák birtokainak sorozatos elidegenítéséről értesülünk az 1710-es évektől kezdve a vármegyei közgyűlési forrásokból, amit a gondviselők, Érsek Anna és második férje igyekeztek megakadályozni." A mozaikcsaládon belüli birtokmozgásra is akadt példa. Az első házasságból származó gyermekek örökségből való kitagadására és a későbbi jogi követelések elhárítására a legkézenfekvőbb módszer az anyai javakra szóló kirälyi adomänylevél megszerzése volt. A Csuzy-árvák mostohaapja, idősebb Fekete György, majd később féltestvérük, ifjabb Fekete György már az 1710-es évek második felében szerzett részeket először a Csuzy család Komárom vármegyei birtokaiböl, majd az 1730-as évek végén — anyai jogra hivatkozva — Zala, Veszprém és Somogy megyei egykori Csuzy-jószágok egész sorára nyert új adományt, vagyis nova donatiót, kisemmizve a Csuzy57 A birtokokra: OSZK Ktt. Fol. Lat. 3599. II. köt. 306. fol. Az 1756. évi családi osztállyal kapcsolatos iratok és RL B/ı5. Csuzy-csaläd. 5° Genealögiai adataikra: Lipthay 2009: 19.; Szluha 2003: I. köt., 272-273. 39 Mészäros 2002: 157., 168.; Késmärky-Simon-Pälmäny 2020: 236. 6 Erdélyi 2020: 16. 8 1713-ban Komárom vármegye közgyűlése előtt Érsek Anna tiltakozott a Csuzyjószágok Sembery Imre által Szluha Ferencnek történő elidegenítése ellen. 1718-ban Fekete György a veszprémi káptalan előtt nyújtotta be tiltakozását e birtokok Amadé Antal és József Exly Jakabnak történő eladása ellen. 1733-ban Érsek Anna a veszprémi püspököt idéztette meg a Csuzy-birtok Bolda puszta elidegenítése ügyében. (RL B/15. Csuzy család.) @ Homoki-Nagy 2000: 215.
