Oldal 180 [180]
178 Nagy János
a vásonkeői Horváth Katalint, és kezével jelentős birtokokat szerzett
a térségben.57
Mire Csuzy Gáspár felnőtt, addigra az ősi birtokból jóval kevesebb
maradt. Ennek oka abban rejlett, hogy Gáspár és négy felnőttkort
megért testvére, Magdolna (1694-1777), Julianna (1696-1782),
Krisztina (1700-1760), Imre (1702-?) korän ärvasägra jutott.
Gáspár apja, ifjabb Csuzy Pál még 1704 folyamán elhunyt, anyja,
Érsek Anna 1709-ben pedig idősebb galánthai Fekete Györgyhöz,
Veszprém vármegye alispánjához ment feleségül, akitől fia, a később
grófi címet szerző ifjabb Fekete György (1711-1788) személynok,
majd országbíró született. A korabeli özvegyen maradó és kisgyer¬
mekeiket nevelő nemes nők számára a legbiztosabb megoldás saját és
gyermekeik társadalmi státuszának megőrzésére, vagyis vagyoni-jogi
helyzetük stabilizálására az újraházasodás volt." Így tett a korán
megözvegyült Érsek Anna is. Még ennek ellenére is a Csuzy-árvák
birtokainak sorozatos elidegenítéséről értesülünk az 1710-es évektől
kezdve a vármegyei közgyűlési forrásokból, amit a gondviselők, Érsek
Anna és második férje igyekeztek megakadályozni."
A mozaikcsaládon belüli birtokmozgásra is akadt példa. Az első
házasságból származó gyermekek örökségből való kitagadására és
a későbbi jogi követelések elhárítására a legkézenfekvőbb módszer
az anyai javakra szóló kirälyi adomänylevél megszerzése volt.
A Csuzy-árvák mostohaapja, idősebb Fekete György, majd később
féltestvérük, ifjabb Fekete György már az 1710-es évek második
felében szerzett részeket először a Csuzy család Komárom vármegyei
birtokaiböl, majd az 1730-as évek végén — anyai jogra hivatkozva
— Zala, Veszprém és Somogy megyei egykori Csuzy-jószágok egész
sorára nyert új adományt, vagyis nova donatiót, kisemmizve a Csuzy¬
57 A birtokokra: OSZK Ktt. Fol. Lat. 3599. II. köt. 306. fol. Az 1756. évi családi
osztállyal kapcsolatos iratok és RL B/ı5. Csuzy-csaläd.
5° Genealögiai adataikra: Lipthay 2009: 19.; Szluha 2003: I. köt., 272-273.
39 Mészäros 2002: 157., 168.; Késmärky-Simon-Pälmäny 2020: 236.
6 Erdélyi 2020: 16.
8 1713-ban Komárom vármegye közgyűlése előtt Érsek Anna tiltakozott a Csuzy¬
jószágok Sembery Imre által Szluha Ferencnek történő elidegenítése ellen.
1718-ban Fekete György a veszprémi káptalan előtt nyújtotta be tiltakozását e
birtokok Amadé Antal és József Exly Jakabnak történő eladása ellen. 1733-ban
Érsek Anna a veszprémi püspököt idéztette meg a Csuzy-birtok Bolda puszta
elidegenítése ügyében. (RL B/15. Csuzy család.)
@ Homoki-Nagy 2000: 215.