Oldal 179 [179]
OCR
Konfliktusok a családon belül 177 Komárom vármegyei Csúzból származó, de a 18. század közepén Veszprém, Zala, Pest-Pilis-Solt vármegye területén jelentős birtokokkal rendelkező, valamint ezen túl -— kisebb töredékbirtokaik révén — Pozsony, Bars, Győr, Tolna és Békés megyében is birtokos szentkirályi és csúzi Csuzy család és rokonsága esetén is.5" A birtokokért folyó torzsalkodás esetükben politikai síkra, az országgyűlési színtérre is kivetült. Az 1751. évi diétan Csuzy Gaspar (1704-1775) veszprémi táblabíró, vármegyéje ellenzéki országgyűlési követe féltestérével, galánthai Fekete Györggyel (r711-—r788), a kormánypártot vezető személynökkel, későbbi országbíróval nemcsak a családi örökségért folytatott küzdelemben került szembe, de a diétai üléseken is számos vitában ütkôztette meg vele érveit.5 A régi, a 13. századra visszavezethető nemességgel bíró, Komárom vármegyei Csuzy család tagjai a környéket sújtó török dúlások következtében legkésőbb Érsekújvár elestét (1663) követően elhagyhatták ősi fészküket, és Pápa végvárának árnyékában kerestek menedéket.5 Komárom vármegyei törzsbirtokaik elnéptelenedtek, újratelepítésükre csak a 17-18. szäzad fordulöjätöl kezdve fokozatosan került sor.54 Jellemző volt Pápa és Veszprém végvára esetében (is), hogy a végházak őrsége tisztikarának tagjai — maguk is a török veszély előtt birtokaikról a fallal kerített mezővárosba menekült nemesek - szabad telket és ehhez kertet, szőlőt szereztek az erődök környékén.5 Csuzy Gáspár nagyapja, Csuzy Pál pápai vicekapitány is a pápai végvár Kristóf utcájában vásárolt házat 1665-ben, és a családtagok ettől kezdve a következő században is a leggyakrabban itt laktak.5" Csuzy Pál már a Veszprém megyei helyi elitbe házasodott be: elvette s! Bars és Pozsony vármegyében is volt egy birtokrészük, ill. szölöbirtokuk, de az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás Csuzy Gáspárt Győr vármegyében is köztudomású nemesként tartotta számon. (Illésy 1900. 76.) Később Csuzy Gáspár felesége, Daróczy Franciska révén a Tolna megyei paksi közbirtokosságban és a Békés vármegyei szentandrási uradalomban is szerzett résztulajdont (Kállay 1983: 106.; Szilágyi 2018: 62—63.) 52 Csuzy életrajzära: Nagy 2020: 273-283.; Fekete életrajzi adataira: Szemethy 2020: 397-398. 5 A Komárom és Esztergom megyei falvak pusztulására: Ortutay 2003: 19.; Borovszky 1907: 473. 54 Edelényi-Szab6 1927: I. két., 300-302., 306., 308. ss Pákay 1942: 33. 5 MNL OLA 57 5. két. 703-707. Bécs, 1674. december 9. Kirdlyi megerésités az 1665. évben a csornai konvent előtti szerződésre. Ezekre 1672-ben királyi donatiót is szerzett: RL B/15. Csuzy csaläd.
