Oldal 179 [179]
Konfliktusok a családon belül 177
Komárom vármegyei Csúzból származó, de a 18. század közepén
Veszprém, Zala, Pest-Pilis-Solt vármegye területén jelentős birtokok¬
kal rendelkező, valamint ezen túl -— kisebb töredékbirtokaik révén —
Pozsony, Bars, Győr, Tolna és Békés megyében is birtokos szentkirályi
és csúzi Csuzy család és rokonsága esetén is.5" A birtokokért folyó
torzsalkodás esetükben politikai síkra, az országgyűlési színtérre is
kivetült. Az 1751. évi diétan Csuzy Gaspar (1704-1775) veszprémi
táblabíró, vármegyéje ellenzéki országgyűlési követe féltestérével,
galánthai Fekete Györggyel (r711-—r788), a kormánypártot vezető
személynökkel, későbbi országbíróval nemcsak a családi örökségért
folytatott küzdelemben került szembe, de a diétai üléseken is számos
vitában ütkôztette meg vele érveit.5
A régi, a 13. századra visszavezethető nemességgel bíró, Komárom
vármegyei Csuzy család tagjai a környéket sújtó török dúlások követ¬
keztében legkésőbb Érsekújvár elestét (1663) követően elhagyhatták
ősi fészküket, és Pápa végvárának árnyékában kerestek menedéket.5
Komárom vármegyei törzsbirtokaik elnéptelenedtek, újratelepíté¬
sükre csak a 17-18. szäzad fordulöjätöl kezdve fokozatosan került
sor.54 Jellemző volt Pápa és Veszprém végvára esetében (is), hogy a
végházak őrsége tisztikarának tagjai — maguk is a török veszély előtt
birtokaikról a fallal kerített mezővárosba menekült nemesek - sza¬
bad telket és ehhez kertet, szőlőt szereztek az erődök környékén.5
Csuzy Gáspár nagyapja, Csuzy Pál pápai vicekapitány is a pápai
végvár Kristóf utcájában vásárolt házat 1665-ben, és a családtagok
ettől kezdve a következő században is a leggyakrabban itt laktak.5"
Csuzy Pál már a Veszprém megyei helyi elitbe házasodott be: elvette
s! Bars és Pozsony vármegyében is volt egy birtokrészük, ill. szölöbirtokuk, de az
1754-1755. évi országos nemesi összeírás Csuzy Gáspárt Győr vármegyében
is köztudomású nemesként tartotta számon. (Illésy 1900. 76.) Később Csuzy
Gáspár felesége, Daróczy Franciska révén a Tolna megyei paksi közbirtokos¬
ságban és a Békés vármegyei szentandrási uradalomban is szerzett résztulajdont
(Kállay 1983: 106.; Szilágyi 2018: 62—63.)
52 Csuzy életrajzära: Nagy 2020: 273-283.; Fekete életrajzi adataira: Szemethy
2020: 397-398.
5 A Komárom és Esztergom megyei falvak pusztulására: Ortutay 2003: 19.;
Borovszky 1907: 473.
54 Edelényi-Szab6 1927: I. két., 300-302., 306., 308.
ss Pákay 1942: 33.
5 MNL OLA 57 5. két. 703-707. Bécs, 1674. december 9. Kirdlyi megerésités
az 1665. évben a csornai konvent előtti szerződésre. Ezekre 1672-ben királyi
donatiót is szerzett: RL B/15. Csuzy csaläd.