Oldal 170 [170]
168 Nagy János
tól szerzett (a martonfalvai, pálfai, berényi birtokot kivéve), a Vas
vármegyei jószágot (a martonfalvai, pálfai, berényi birtokot kivéve)
kizärölag Ferenc nevü fia (1696-1755) örökölte, vagyis Töszeget, a
két Sitkét és a dömölki (ma Celldömölk) kastélyát."
A második házasságából, Martonfalvay Krisztinától származó
gyermekei öröklését illetően már némileg változó gyakorlatot lá¬
tunk, de itt is a birtokaprózódás korlátozása vezette a végrendelkező
döntéseit. Az ebből a házasságból származó legidősebb fiú, ifjabb
felsőbüki Nagy Istvän (1703-1758) kapta a kemenesaljai birtoktes¬
tet, az anyai ősi jószágot Martonfalva (későbbi nevén Mártonfa)
központtal (Pálfa, Berény, Keléd), az édesanyja által építtetett plé¬
bäniatemplommal. Kisebbik fia, fels6buki Nagy Lajos (1706-1776)
pénzben már megkapta apai örökségét, 12 000 forintot a Johann
Ponz von Engeslhoffen indigena báró lányával, Rosaliával történt
házasságkötésekor, majd további 4000 forintot: mindkettőt neje
tömördi örökségének megváltására. (Az Engelshoffen-fiúág kifize¬
tésére átengedett 4000 forintos összeget Lajos leszármazottainak
kihalása és a birtok Engelshoffen-kézre való visszaszállása esetén
az alnádor visszakövetelte volna a felsőbüki Nagy család számára).
A katonai pályát választó és a Csáky-ezredben huszárkapitánysá¬
gig eljutó legkisebb fiú, felsőbüki Nagy Zsigmond (1710-?) kapta
a korabeli örökösödési szokásjog szerint az atyai házat, ? vagyis a
büki kastélyt az itteni portióval és ehhez számos szőlőt (Csepregen,
Hidegségen), a szakonyi malmot, iványi erdőbeli jussot, és a marha-,
és sertéstartásra berendezkedett martonfalvai majorság felét a sitkei
és martonfalvai erdőkben való szabad makkoltatással, de azzal a
kitétellel, hogy halála után javai testvérét, Lajost és ágát illessék.
Felsőbüki Nagy Zsigmond örökrészének István bátyjáénál kisebb
értékére utal, hogy az alnádor Istvánt 150 forintos évjáradék Zsig¬
mond és utódai számára való fizetésére utasította. A legkisebb lány,
az ekkor már huszonkét esztendős, de még hajadon felsőbüki Nagy
Magdolna (1713-1799) is pénzben kapta volna meg örökségét: az
anyai ékszereken és ruhákon kívül 8000 forintot és ennek kamatait
nyerte volna el. A végrendeletből is kiérezhető, hogy az atya féltette
lányát a büki birtokszomszéd és közeli rokon Czompó Sándortól,
n A Dömölky leszármazottak a 16. századi eredetű, majd több zálogbirtokos
és bérlő kezére került dömölki kastélyt 1701-ben adták el Nagy István akkori
nádori ítélőmesternek. (Koppány 2014: 156.)
"= Homoki-Nagy 2000: 217.