Seite 163 [163]
Keresd a nőt! A felsőbüki Nagy család bázasodási stratégiája I6I
csolatrendszerük része volt nemcsak a jómódú vármegyei nemesség,
de az ország legjelentősebb főúri famíliai is, akikkel nemcsak hivatali
alárendeltként találkoztak, hanem velük például üzleti kapcsolatban
is álltak. Ennyiben a r8. században főnemesi címet nyert családokhoz
hasonló pályát futottak be.
Házasodási stratégiájuk azonban határozottan eltérő képet mutat,
mint a 18. században az arisztokraták közé lépő családoké: házas¬
társaik közül gyakorlatilag teljesen hiányoznak a főnemesek. A báró
Révay família kivételével egyetlen jelentősebb főnemesi családdal
sem kötöttek házasságot." A fejezet elején idézett Esterházy Péter
regényrészlet alapján azt mondhatjuk, hogy ha az Esterházyaknak
Európa volt a , játszóterük", akkor a felsőbüki Nagyoknak a vár¬
megye, mégpedig jellemzően a három Büköt is magában foglaló
Sopron vármegye.
Nem volt többre lehetőségük? Vagy nem is akartak túllépni ezen
a kereten? Talán inkább ez utóbbiról lehetett szó. A feltörekvő új
arisztokraták esetében látható, hogy a felsőbüki Nagyoknál szegé¬
nyebb és kevésbé jelentős karriert befutó családtagok is tudtak a helyi
köznemességnél magasabb szintről házasodni. A felsőbüki Nagyoknál
azonban ennek ellenkezője figyelhető meg. Nézetem szerint ennek
fő oka a birtokállomány növelése, megtartása, illetve a vármegyei
nemességen belüli tekintély megőrzése volt az ő esetükben.
A főnemesi cím megszerzése költséges és időigényes manőver volt.
Amint már láttuk, Szluha Ferenc az 1722-1723. Evi orszäggyüles
kapcsán érdemelte ki a bárói címet, 8: de azt ténylegesen csak 1726¬
ban sikerült megszereznie" az ekkor 57 éves hivatalnoknak."5 Ezzel
szemben felsőbüki Nagy István, aki kereken 70 éves volt 1723-ban?"
csak földbirtokadományt kapott, bár azt magasabb értékben, mint
Szluha.57 Véleményem szerint a felsőbüki Nagyok a számukra elér¬
ni — illetve idővel megtartani — kívánt társadalmi státusz alapjának
a földbirtokvagyont tekintették, ez volt érvényesülési stratégiájuk
központi eleme, nem pedig a magasabb társadalmi körökbe való
beházasodás vagy a főnemesi, illetve bármilyen más cím megszerzése.
132 Pálffy Géza is leszögezte, hogy a Révayak már a 16. században is tekintélyes
családnak számítottak, így az Esterházy család felemelkedésének fontos jele
volt a velük létesített házassági kapcsolat. (Pálffy 2009: 858.)
33 Málnási 1933: 270.
34 MNL OL A 57 35. 439-446. Vö.: Szluha 2002: 347.
35 Szluha 2001, 61.
36 Nagy 1987: VIII. Nagy (Felsö-büki).
37 Mälnäsi 1933: 270.