Oldal 146 [146]
OCR
144 Szemethy Tamds CONNUBIUM A társadalmi elfogadottság legmagasabb fokának a házassági kapcsolatot tekinthetjük. Ezt az állítást támasztja alá Max Weber is, amikor azt mondja, hogy kommenzalitás és connubium közül az, hogy hajlandók vagyunk-e feleségül venni valakinek a lányát, jóval magasabb társadalmi elismertséget jelez, mint ha csak egy asztalhoz ülünk le vele étkezni. Jelen munkámban arra teszek kísérletet, hogy felsőbüki Nagy család generációkon átívelő házasodási stratégiáját bemutassam és elemezzem. A 18. századra a jómódú vármegyei köznemesség soraiba emelkedő família több szempontból is érdekes és vizsgálatra érdemes alany lehet. Egyrészt a család relatíve gyorsan — a 17. század folyamán nagyjából három generáció alatt — Sopron vármegye legtehetősebb családjai közé lépett, amit vélhetően legalább részben a szerencsés, illetve átgondolt házasodási stratégiájának köszönhetett. Másrészt a család több tagja országos hivatalokat viselt a 18. század folyamán, közvetlenül érintkezett a legjelentősebb főnemesi családok tagjaival, és ennek a kapcsolatnak nemcsak a hivatali-formális aspektusa volt, hanem gazdasági is, például, amikor egy-egy főúrnak hitelt nyújtottak, vagy birtokot vásároltak tőlük, illetve amikor a társasági összejöveteleken találkoztak. Mindezek alapján adódik a kérdés, hogy a felsőbüki Nagyok felemelkedését hogyan segítették a házastársaik. Honnan kerültek ki, és milyen társadalmi háttérrel rendelkeztek? Más feltörekvő családokkal összehasonlítva mely hasonlóságok, illetve különbségek figyelhetőek meg házasodási stratégiájukban? Az itt elvégzendő elemzésnek hátteret két korábbi kutatás biztosít. Ezek közül az egyik, a Somogy vármegyei köznemesség házasodási stratégiáját elemzi," a másik pedig a főnemesi címet nyert 18. századi új arisztokratákra vonatkozik. A felsőbüki Nagy család tagjai soha nem szereztek főnemesi címet, így vizsgálatunk szempontjából elsősorban a somogyi köznemesekre vonatkozó vizsgálatból érdemes kiindulnunk. Szijártó István tanulmányában háromszor három famíliát elemez, amelyek a vármegyei nemesi társadalom három szintjén helyezkedtek el. Jól látszik, hogy az alsó és középső szinten élő köznemesek jellemzően 4 Weber 1987: 307. 5 — Ruzsa 1994: 95. 5 Szijärté 1992. 7 Szemethy 2020.
