Seite 137 [137]
OCR
Az országgyűlési szereplés mint ugródeszka? 135 gyakran ostorozott Czompó Sándor, a szerény földbirtokkal rendelkező büki birtokos családból származó alispán, aki 1741-ben kőszegi kerületi táblai elnök lett." Mária Terézia korának tisztviselői közül folytatta a sort e fejezet főhősének bátyja, felsőbüki Nagy István, aki al-, majd főjegyzőségét követően 1744-ben léptett először kincstári ügyvédként," majd 1745-ben referensként a bécsi Udvari Kamara szolgálatába. Vármegyéje képviseletében részt vett az 1741. évi diétán, ahol aktív szerepet játszott a nemesi felkelés megszavazásában, sőt a megyei bandérium alezredeséként (vicecolonellus) megfordult az osztrák örökösödési háború hadszínterein is.'°5 Felsöbüki Nagy Päl utódára, a huszonhat évesen a helyettes alispáni, majd 1749-ben első alispáni alispáni székbe került, és az 1751. évi diétán kormánypárti felszólalásairól elhíresült Festetics Pálra hosszú bécsi karrier várt: 1756-ban a bécsi Münz-, und Bergwerksdirektionskolleg, vagyis a Pénzverési és Bányaigazgatóság, majd 1758-ban a bécsi Magyar Udvari Kancellária tanácsosa lett, végül pályáját a Magyar Kamara alelnökeként fejezte be." A felsőbüki Nagy Pál alispánsága alatt a főjegyzői tisztséget betöltő, majd Festeticset viceispánként követő és az 1751. évi országgyűlésen is szereplő Pászthory László 1756-ban a Királyi Táblára, majd 1765-ben (éppen egykori hivatali elődjével együtt) nyert kinevezést a Hétszemélyes Táblára.""7 Vas megye korábbi követe, Adelffy Antal 1755-től a főispán által kinevezett, majd a megyegyűlés által megválasztott alispán volt. Innen a kőszegi kerületi tábla elnöki tisztségébe távozott 1761-ben." Az 1764-65. évi diéta követeként nagy mértékű adóemelést ígérő és ezért a pasguillusok célkeresztjébe került Illésy Ferenc alispán 1765 végén kapott előléptetést Kőszegre,""9 ahol kerületi tábla egyik ülnöki állását kapta meg. Ezt töltötte be 1779. évi nyugdíjazásáig." 13 Chernel 1877: 143.; Szijärtö 2021: 433—435.; Dominkovits 1997: 72., 76. 104 Kincstári ügyvédi (fiscalis procurator) kinevezéséről már 1744. augusztus 21-i levelében beszámolt öccsének. (MNL OL P 1997. 1744. évi iratok. Damonya, 1744. augusztus 21.) ss Kökenyesi 2021: 255-256.; Kékényesi 2021a: 412.; MNL GyMSM SL IV.1.a Prot. XI. 1229.p. A nemesi felkelés idején viselt tisztségére vonatkozó levéltári adatot Dominkovits Péter bocsátotta rendelkezésemre, amelyet ezúton hálásan köszönök. Bölöny 1979: 105—-112.; Fallenbiichl 1992: 310.; Kékényesi 2021a: 413. 17 Seb6k 2016: 957., 964. 18 Chernel 1877: 143.; Nagy 2020: 348. 19 A róla szóló gúnyversekből néhány: Lőkös 1989: 205-207.; OSZK Ktt. Fol. Hung. 1109. 21. fol. Die 3° Augusti publicatur. no Chernel 1877: 144.
