gyakran ostorozott Czompó Sándor, a szerény földbirtokkal rendel¬
kező büki birtokos családból származó alispán, aki 1741-ben kőszegi
kerületi táblai elnök lett." Mária Terézia korának tisztviselői közül
folytatta a sort e fejezet főhősének bátyja, felsőbüki Nagy István, aki
al-, majd főjegyzőségét követően 1744-ben léptett először kincstári
ügyvédként," majd 1745-ben referensként a bécsi Udvari Kamara
szolgálatába. Vármegyéje képviseletében részt vett az 1741. évi diétán,
ahol aktív szerepet játszott a nemesi felkelés megszavazásában, sőt
a megyei bandérium alezredeséként (vicecolonellus) megfordult az
osztrák örökösödési háború hadszínterein is.'°5 Felsöbüki Nagy Päl
utódára, a huszonhat évesen a helyettes alispáni, majd 1749-ben első
alispáni alispáni székbe került, és az 1751. évi diétán kormánypárti
felszólalásairól elhíresült Festetics Pálra hosszú bécsi karrier várt:
1756-ban a bécsi Münz-, und Bergwerksdirektionskolleg, vagyis
a Pénzverési és Bányaigazgatóság, majd 1758-ban a bécsi Magyar
Udvari Kancellária tanácsosa lett, végül pályáját a Magyar Ka¬
mara alelnökeként fejezte be." A felsőbüki Nagy Pál alispánsága
alatt a főjegyzői tisztséget betöltő, majd Festeticset viceispánként
követő és az 1751. évi országgyűlésen is szereplő Pászthory László
1756-ban a Királyi Táblára, majd 1765-ben (éppen egykori hivatali
elődjével együtt) nyert kinevezést a Hétszemélyes Táblára.""7 Vas
megye korábbi követe, Adelffy Antal 1755-től a főispán által kine¬
vezett, majd a megyegyűlés által megválasztott alispán volt. Innen
a kőszegi kerületi tábla elnöki tisztségébe távozott 1761-ben." Az
1764-65. évi diéta követeként nagy mértékű adóemelést ígérő és
ezért a pasguillusok célkeresztjébe került Illésy Ferenc alispán 1765
végén kapott előléptetést Kőszegre,""9 ahol kerületi tábla egyik ül¬
nöki állását kapta meg. Ezt töltötte be 1779. évi nyugdíjazásáig."
13 Chernel 1877: 143.; Szijärtö 2021: 433—435.; Dominkovits 1997: 72., 76.
104 Kincstári ügyvédi (fiscalis procurator) kinevezéséről már 1744. augusztus 21-i
levelében beszámolt öccsének. (MNL OL P 1997. 1744. évi iratok. Damonya,
1744. augusztus 21.)
ss Kökenyesi 2021: 255-256.; Kékényesi 2021a: 412.; MNL GyMSM SL IV.1.a
Prot. XI. 1229.p. A nemesi felkelés idején viselt tisztségére vonatkozó levéltári
adatot Dominkovits Péter bocsátotta rendelkezésemre, amelyet ezúton hálásan
köszönök.
Bölöny 1979: 105—-112.; Fallenbiichl 1992: 310.; Kékényesi 2021a: 413.
17 Seb6k 2016: 957., 964.
18 Chernel 1877: 143.; Nagy 2020: 348.
19 A róla szóló gúnyversekből néhány: Lőkös 1989: 205-207.; OSZK Ktt. Fol.
Hung. 1109. 21. fol. Die 3° Augusti publicatur.
no Chernel 1877: 144.