mertség megszerzésére az országgyűlések, ahol a követek demonst¬
rálhatták az uralkodó iránti lojalitásukat, vagy éppen ellenzéki
magatartásukkal hívták fel magukra a figyelmet, hogy később annál
magasabb árat szabjanak a kormány számára szolgálataikért. Sopron
vármegye országgyűlési követeit Sümeghy Dezső és Dominkovits
Péter közleményének köszönhetően pontosan ismerjük.77 Nézzük
ezért most végig, hogy Sopron vármegyének a dietära is eljutö vezetö
tisztségviselői, vagyis alispánjai, főjegyzői milyen pályát jártak be!
A névsorban találjuk a század elején az időben nagyjából párhuza¬
mos megyei karriert befutó felsőbüki Nagy Istvánt, Nagy Pál nagy¬
bátyját, aki királyi táblai karrierje csúcsán alnádor lett és petőházi
Zeke Istvánt, aki vármegyei jegyzői hivatala mellett 1717-ben királyi
táblai ülnökséget nyert el. Míg felsőbüki Nagy Istvánt élete során
négyszer is megválasztották Sopron megye rendjei követükké (1687,
1712, 1714, 1722-23), az utóbbi két diétán már a Királyi Tábla
tagjaként, addig Zeke István egy alkalommal (1722-23) jegyzökent
képviselte a vármegyét a diétán.? Nagy István alnádorként a beteges¬
kedő személynök helyetteseként elnökölt az alsótáblán az 1722-23.
évi diétán, de diétai szereplése ellentmondásos: míg a nőági örökö¬
södés alsótáblai 1722. június 30-i kimondásában jelentős szerepet
játszott, "9 addig végletekig ellenezte az udvar által szorgalmazott
bírósági reformot, mert a kerületi táblák tervezett felállítása saját
egzisztenciális érdekeit sértette."" Az 1709-ben megválasztott, majd
nem sokkal később lemondó Tolnay Dániel főjegyzőből 1710-ben lett
kirälyi jogügyigazgato.'” Ket orszäggyüles (1728-29, 1741. Evi) gyak¬
ran felszólaló botrányhőse és vezérszónoka volt a pasguillusok által
>” Sümeghy-Dominkovits 2007.
»® Sebök 2020: 165.; Dominkovits 2017: 27-28. Zeke Istvan 1695-1710 között
föszolgabiräja, majd 1710-1730 között a värmegye föjegyzöje volt. A kirälyi
táblai ülnöki tisztségre 1717-ben nyert kinevezést, amely hivatalában 1726.
évi lemondásáig megmaradt. Törvényhatósági karrierje csúcsaként 1730-1738
között Sopron megye alispánja is lett.
99 Sümeghy-Dominkovits 2007: 17.; Dominkovits 2000: 49. Ezen túl Zekét az
1708. évi diétára követnek is jelölték, de nem választották meg.
100 Szijártó 202I: 274.; Forgó 2021: 41. Felsőbüki Nagy Istvánnak feltehetőleg
1722. június 30-i, a leányági örökösödés elfogadását indítványozó szónoklatának
magyar nyelvű fogalmazványa a családi levéltár állományában megtalálható:
MNL GyMSL SL XIII. 11. 2. tétel. Családtagok közéleti tevékenységével
kapcsolatos iratok. Nagy István nádorhelyettes, Sopron vármegyei alispánja,
királyi tanácsos közéleti működésével kapcsolatos iratok. Országgyűlési iratok.
(dátum nélkül)
tr Forgó 202I: XIII.
102 Iványi I99I: 403.