Felsőbüki Nagy Palnak (1704-1776) történeti irodalmunkban mos¬
toha sors jutott." Úgy tűnik, hogy nehéz megtalálni méltó helyét
két jóval ismertebb családtagja, nagybátyja, a korai barokk stílu¬
sú büki kastély építtetője és a Pragmatica Sanctio országgyűlési
elfogadtatásában jelentős szerepet játszó rendíthetetlenül aulikus
alnädor, felsöbüki Nagy Istvän (1653-1737),* €s sajät unokäja, Päl
(1777-1857) a felvilägosult rendiseg kepviselöje, többszörös dietai
ellenzéki vezérszónok között. Személyére az utöbbi idökben a 18.
századi rendi országgyűlések történetét vizsgáló kutatók figyeltek
fel, és elsősorban prozopográfiai munkáikban említették a nevét.
Az eddigi szakirodalom, elsősorban Sebők Richárd és Szijártó István
munkái alapján jellemezhető pályafutása. Vezető vármegyei pozíci¬
ót, főjegyzői hivatalt betöltő köznemesként könnyen juthatott el a
Királyi Kúria bírói állásáig, amit jogtudásának és az uralkodóház
iránti lojalitásának egyaránt köszönhetett. Jó alkalmat, egyfajta
ugródeszkát jelentett a későbbi hivatali karrierhez az országgyűlési
szereplés," amelyen felsőbüki Nagy Pál kúriai kinevezésétől fogva
vett részt. A familiaritás kötelékeit lassan felváltó professzionalizáció
és szakszerűsödés érvényesülését is megfigyelhetjük az életpályáján:
a vármegyei írásbeliség és hivatalszervezet vezetését ellátó főjegy¬
zőségből a Kúrián belül egyfajta , szamárlétrá"-t járt be a személy¬
nöki, majd a nádori ítélőmesterségen keresztül, végül a valamikori
: Genealdgiai adataira: Szluha 2012: 174-175.
2 À kastélyra üjabban: Koppäny 2014: 140-141. Fels6biiki Nagy Istvan alnador és
alispân 1722-23. évi diétai szerepére: Szijart6 2021: 274.3 Forg6 2021: 24-25., 41.
3 Utébbira tjabban: Melkovics 2013.
4 Sebôk 2016: 957-958.
5 Az 1722-1792 küzôtt a diétän részt vett itélômesterek közül hatan viseltek
korábban vármegyei jegyzői tisztséget: Sebők 2017: 39.
Szijártó 2005: 163.