Oldal 106 [106]
104 Vámos András
FELSŐBÜKI NAGY JÓZSEF ÉS ROKONSÁGA
A HIVATALI NEMESSÉGEN BELÜL
A felsőbüki Nagy család tagjai Nagy József működése idején már
nemzedékek óta viseltek hivatalt Sopron vármegyében. Dédapja és
nagyapja, Nagy György és Pál főszolgabírák, nagyapjának testvérei,
Mihály és István, valamint apja és Sándor nevű testvére a vármegye
alispánjai voltak. Rokonai tehát számos megyei tisztséget betöltöt¬
tek, de közöttük is találunk olyan személyt, aki királyi hivatalt is
betöltött. Nagyapjának testvére, Nagy István, és apja, Nagy Pál
alispáni hivatalukat letéve a Királyi Táblán nyertek állást. Az előbbi
ítélőmester (1693-1720), utöbbi itelömester, majd septemvir lett.
Józsefhez hasonlóan nagybátyja, István az Udvari Kamara tanácsosa
volt (1745-1766).
Felsöbüki Nagy József pályafutása kivételesnek bizonyult család¬
jában. Ugyanis a felsőbüki Nagy család tagjai jellemzően vármegyei
tisztségeket viseltek, intézményi és társadalmi hátországuk, tanu¬
lóiskolájuk a nemesi vármegye volt, még azoknak is, akik később
királyi hivatalra emelkedtek. Felsőbüki Nagy József viszont csak
a központi (királyi, császári) szerveknél szolgált: a Királyi Kúrián,
az Udvari Kamarában és a Kancellárián. A bürokrata királyi hi¬
vatalnokok közé tartozott, ellentétben atyai rokonai többségével.
Nem a gyökeret eresztett vármegyei jómódú (bene possessionatus)
nemesek hagyományos pályáját futotta be. Már lakhelye, tehát
mindennapi közege is jelentősen különbözött az övékétől, hiszen
udvari kamarai, majd kancelláriai hivatala két évtizedig a császár¬
városhoz kötötte, később személynökként Pestre tette át székhelyét.
Személyes pályafutása sokkal inkább illeszkedik felesége, Végh Anna
közeli családtagjaiéhoz, mint a felsőbüki Nagyokéhoz. A Véghek a
házasság megkötésekor már hét évtizede szolgálták hivatalnokként
az uralkodót anélkül, hogy megyei kötödésük lett volna.
A későbbiekben a verebi előnevet használó Végh család felemelke¬
désének megalapozója idősebb Végh (I.) Péter volt, akinek hivatali
pályafutása a ranglétra aljáról indult." Ő jelentős kapcsolati tőkére
12 Kökényesi 2021: 488.
13 Egyes adatok szerint 1671-ben született, de ez esetben negyvenéves kora után
állt volna alacsony rangú járulnokként a Kancellária szolgálatába, ami nem
valószínű. (Károly 1904: 529.) 1712 elején fizetés nélküli járulnokként állt
munkába, majd miután két haláleset következtében megüresedett egy jegyzői¬
írnoki állás, 1713-ban előléptették. 1718-tól kiadó és fogalmazó, 1727-től titkár,
1747-től létszámfeletti tanácsos volt. 1751-ben a kancellária azon tagjai közé