OCR Output

96 Vámos András

A Kancellária tanácsába kevés kivétellel tehát csak olyan hiva¬
talnokokat neveztek ki, legyen szó akár köznemesekről, főneme¬
sekről vagy egyháziakról, akik más kormányzati szerveknél már
kellő tapasztalatot szereztek, esetleg titkárként már jól ismerték a
Kancellária működését. Utóbbiak azonban a kinevezett köznemesi
származású tanácsosoknak csak alig több mint egyötödét alkották,
tehát a kívülről érkezők voltak túlsúlyban. Ez nyilván szükségszerű
is volt, mert a kancelláriai titkárok nagyarányú előléptetésével sem
lehetett volna a tanácsot feltölteni.

A vármegyei közélet és hivatalviselés szintjéről huszonnyolcan
indultak, de közülük csak négyen nyertek közvetlenül kinevezést a
Kancelláriára. A többieknek előbb más tisztségekben, elsősorban a
Királyi Táblán kellett bizonyítaniuk. A vármegyéből indulók tehát
már a Kancelláriába érkezésük előtt beolvadtak a királyi szervek hi¬
vatalnok nemességének soraiba. Ez más kormányzati szervek esetében
nem így volt, és ezt néhány számszerű adattal is alátámaszthatjuk.

Az 1708 és 1792 közötti országgyűléseken résztvevő összesen
616 vármegyei követ közül 37 személyt neveztek ki közvetlenül a
Királyi Kúria valamelyik táblájára ülnökké vagy ítélőmesterré, és
22 személyt a Helytartótanács tanácsosává." Ezzel szemben a Kan¬
celläriära közvetlenül ugyanebben az idöszakban (1708-1792) csak
egyetlen volt országgyűlési követet neveztek ki, Somssich Antalt.
A neves archontolégus, Fallenbiich! Zoltan számításai szerint Mária
Terézia uralkodása idején szolgálatot teljesítő 25 helytartótanácsos
közül 1z érkezett közvetlenül vármegyei hivatalból.§5 Papp Gábor
ennek a számításnak időhatárait kiterjesztette a teljes 1724 és 1783
közötti időszakra, és kimutatta, hogy a Helytartótanács összesen
45 köznemesi tanácsosából rTs5 érkezett a vármegyéből, 11 fő egyéb
helyről kívülről, 12 fő titkárként kezdte ott szolgálatát, és hét taná¬
csos emelkedett fel szubaltern beosztásból. Sebők Richárd a Királyi
Tábla tagjaival kapcsolatban végzett számításai során megállapította,
hogy az 1724 és 1785 között kinevezett 23 királyi táblai ülnök közül
tizenkettő volt megyei alispán, illetve egyikük főjegyző közvetlenül
kinevezése előtt. A szintén 23 ítélőmester közül pedig hárman alis¬
pánok és öten fő- vagy aljegyzők voltak, mielőtt kinevezték 6ket.57

4 Vámos 20I4: 277.

s Fallenbiichl 1989: 68.

86 Papp 2006.

87 Seb6k 2016: 959. és 963-965.