OCR
À kancelläriai hivatalviselés mint a siker jele 87 4. köznemesi származású tanácsosok, beleértve azokat is, akik maguk érdemeiért nyerték el a főúri diplomát (65 fő). Az 1690 és 1808 közötti időszakban összesen tizenhat egyházi személyt neveztek ki a Kancelláriára, akik mindannyian a kormányszék tanácsában foglaltak helyet. Közülük négyen kancellári, 12-en tanácsosi kinevezést nyertek, alacsonyabb beosztásba egyikük sem került. A katolikus klérust tizennégyen képviselték, míg 1792 és 1807 között egymást váltva két szerb ortodox püspök is kinevezést nyert.4" Az egyháziak szerepvállalásának több jól elkülöníthető korszakát különböztethetjük meg. Az első az 1732-ig tartó időszak volt. Ekkor, kivéve az első világi kancellar, Illéshazy Mikl6s (1706-1723) hivatali idejét, a középkori hagyományoknak megfelelően maga a kancellár képviselte az egyházat a Kancellária tanácsában, aki mindig megyés püspök volt. Acsády Ádám veszprémi püspöknek a kancellári méltóságról való 1732. évi lemondása után azonban már csak világi főurakat neveztek ki a kormänyszek elere. A klerus pozicióit azonban nemcsak az a tény veszélyeztette, hogy a kormányszék vezetését elvesztették, hanem az is, hogy az új helyzetben nem volt szabályozva az egyház képviseletének módja a Kancellárián, és ez ahhoz vezetett, hogy az 1746. évi új instrukció kiadásáig egyáltalán nem volt egyházi tanácsos kinevezve. Az 1746. évi instrukció kiadását követően még összesen hét főpapot neveztek ki a Kancellária tanácsába, akik egyikük kivételével rendelkülföldi honos tanácsost nem neveztek ki. (A rájuk vonatkozó adatok: MNL OLA 78. 1. kétet 8., 14., 25., és 64., illetve MNL OL A 79. 1. kötet 22. és 62.) 4 Jaklin Balazs (kancellar 1690-1695), Tuscan Pal (tanäcsos 1690-1692), Mattyasovszky László (kancellár 1696-1705), gröf Csäky Imre (tanäcsos 1701-1702) Erdödy Läszlö Ädäm (tanäcsos 1704-1720, alkancellär 1720-1725, címzetes kancellár 1725), gróf Esterházy Imre (kancellár 1725), Acsády Ádám (kancellär 1725-1732), Klimo György (tanäcsos 1746-1751), bärö Patachich Adam (tanäcsos 1751-1760), Bajzäth Jözsef (tanäcsos 1765-1773, alkancellär 1773-1777), Okolicsänyi Imre (tanäcsos 1782-1785 és 1790-1795), grof Sauer Kajetän (1785-1790) Rosos Päl (1795-1808), Kurbélyi Gyorgy (1808-1809). Az Illír Kancellária feloszlatása után kinevezett szerb ortodox püspökök: Petrovics Péter (1792-1798), Avakumovics Istvan (1798-1807). 42 Az egyhäz kiszoruläsät a haugwitzi reformok sorän kiadott 1746. évi kancelláriai instrukció igyekezett fékezni, amely rögzítette az egyházi tanácsos posztját. (Lásd: Fazekas 2014: 1147.) Ez az előírás, — az egyháziak tizennégy évi hiányzásának tükrében — önmagában is jelzi az egyháziak háttérbe szorulását a kormányzaton belül, valójában ennek a ténynek a tudomásul vétele. Az egyháziak részvétele a Kancellária tanácsában már nem volt magától értetődő, ezért kellett az instrukció által helyet biztosítani nekik.