kérdésre keresem a választ, hogy a késő rendi korszakban a legfelső
bíróságon mennyire volt gyakori, hogy egy-egy családban az apa és
a fia is betöltött bírói hivatalt.
Olga Khavanova már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy
a 18. században általános eljárás és bevett szokás volt például az
iskolai ösztöndíjakra való pályázás során, illetve az egyes hivatali
pozíciók megszerzésének kísérlete alkalmával az ősök érdemeire hi¬
vatkozni, valamint a család udvarhű tevékenységét az utódok hivatali
állással való jutalmazásában remélni. Ugyanis az apák fiaik hivatali
elhelyezkedése érdekében is nyújtottak be kérelmeket, és akár el is
kísérték gyermeküket a megpályázott munkahelyre? Végül Olga
Khavanova megállapításaiból kiindulva azt az esetet vizsgálom meg,
amelyben egy apa saját fia javára mondott le kúriai bírói hivataláról.
Gelsei Biró István Győr vármegye táblabírája volt, amikor a frissen
megalakult Dunántúli Kerületi Tábla egyik ülnökének nevezték ki.5
Két év kerületi tábla szolgálat után, 1726-ban a korábban lemon¬
dott Zeke István helyére került a Királyi Tábla királyi ülnökeinek
sorába, mely hivatalát az 1758-ban bekövetkezett haláláig viselte.55
Biró István János nevű fiát végrendeletében teljes körű örökösének
nevezte meg. Egy keltezés nélküli levélfogalmazványban Biró István
az uralkodóhoz folyamodik azért, hogy a királyi táblai királyi ülnöki
lemondása után fiát, a már akkor Győr vármegye első alispánjaként
tevékenykedő Jánost nevezzék ki a megüresedett állásába.5" Minden
jel szerint Mária Terézia elfogadhatónak ítélte Biró István kérését,
hiszen Biró János 1758. június 26-án elfoglalhatta apja helyét a
Királyi Táblán a királyi ülnöki székben, bár ő végül meghalt, és
nem mondott le.57 Biró János nem bírói és közigazgatási tapaszta¬
latok nélkül érkezett a Kúriára, hiszen kinevezése előtt közel egy
évtizedig, 1749 és 1758 között Győr vármegye első alispánja volt.
Mindemellett amikor 1751-ben Győr megye követeként részt vett a
diétán, akkor az ellenzéki szellemiségű röpiratokban inkább a ki¬
rályi udvarhoz húzó személyek csoportjához tartozónak gondolták,
mert jó érzékkel választotta meg Biró, hogy mikor kedvezett saját