Page 54 [54]
52 Sebok Richard
Sopron vármegye alispánjaként találkozhatunk nevével. 1693-ban
a személynöki ítélőmesteri állást töltötte be, melyet 1699-ben az
országbírói ítélőmesteri pozícióra cserélt. 1715-től 1720-ig nádori
ítélőmester volt, majd 1720. október 13-án alnádorként említették.
Utóbbi tisztségét 1724-ig viselte.; Felsőbüki Nagy István bírói karri¬
erje során az ítélőmesteri ranglétra mindhárom állomását végigjárta,
ezt a jelenséget Szijártó M. István a 18. századi diétákról szóló kö¬
tetében úgy értékelte, hogy , Nagy István pályafutása (személynöki,
majd országbírói, azután nádori ítélőmester) nyílt cáfolata a [...] a
familiaritás tételének: ezek a protonotáriusi megbízatások ekkor már
csak egy hierarchia lépcsőfokai voltak, s nem kötődtek közvetlenül
valamely patrónushoz." Itt azonban nem a familiáris kapcsolatok
változását szeretném vizsgálni, hanem azt, hogy a késő rendi kor¬
szakban milyen gyakran fordult elő a Királyi Táblán a felsőbüki
Nagy István karrierjére jellemző helyzet: mindhárom ítélőmesteri
állás betöltése egymás után.
A teljes vizsgált korszakban felsőbüki Nagy Istvánon kívül hét
kúriai bíró járta végig a teljes ítélőmesteri hierarchiát: Aczél István,
Brunszvik Antal, Dókus László, Melczer László, Péchy Gábor,
Szilassy József és Tersztyánszky János. Tisztségviselésük időbeni
megoszlása rendkívül kiegyenlített. Tersztyánszky János, Brunszvik
Antal és Péchy Gábor II. József bírósági reformját megelőzően, míg
Melczer László, Szilassy József és Dókus László a józsefi bírósági
rendszer megszüntetése után került a Királyi Táblára ítélőmesteri
állásba, Aczél István pedig a két korszak közötti átmenetet képviselte
azzal, hogy 1786-ban a Fellebbviteli Tábla (a józsefi rendszerben ez
volt az alsóbb fokú bírósági fórum neve) tanácsosaként kezdte pá¬
lyáját a Királyi Kúrián. A fent nevezett hét személy hivatalviselését
három időmetszetben fogom elemezni: a Királyi Kúriára kerülésük
előtti, a Királyi Kúrián véghez vitt, és a Királyi Kúria után betöltött
tisztségeik szerint.
Tersztyánszky János 1721 és 1734 között közel másfél évtizeden
keresztül volt Esztergom város ügyésze, és 1722-től 1726-ig Esz¬
tergom város szenátoraként is tevékenykedett. Némiképp meglepő
viszont az, hogy a városi ügyészi feladatai mellett aktívan részt vállalt
a vármegyei adminisztrációban is, ugyanis 1724-ben Esztergom vár¬
megye aljegyzői, majd pontosabb dátum nélkül Esztergom vármegye
3 Heckenast 2005: 297.
4 Szijart6 2005: 160.
5 A témában lásd Szemethy Tamás tanulmányát ebben a kötetben.