Barta János 2000: A tizennyolcadik század története. (Magyar századok.)
Budapest.
Bognár Krisztina — Kiss József Mihály — Varga Júlia 2002: A Nagyszombati
Egyetem fokozatot szerzett hallgatôi 1635-1777. (Fejezetek az Eötvös
Loránd Tudományegyetem történetéből 25.) Budapest.
Borovszky Samu (főszerk.) 1896—1914: Magyarország vármegyéi és városai.
Budapest. http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/ - utolsö letöltes: 2023.
január 16.
Bunyitay Vince 1935: A váradi püspökség története az alapítástól a jelen¬
korig. IV. Nagyvárad.
Csekey István 1917: A magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi
tanulmány oklevélmellékletekkel. Budapest.
Dominkovits Péter 2005: Földesúri familiáris, vagy megyei bivatalviselő?
Bezerédy Gyorgy soproni alispdnsdga (1655-1662). Fons, Forrdskutatds
és Törteneti Segedtudomänyok (12.) 2. 127-161.
Dominkovits Péter 2015: A härom Bük törtenete, 1526-1780. Vasi Szemle
(69.) 4. 420-436.
Dominkovits Peter 2017: Megyei hivatalviselökböl a rendi dietäk követei.
Párhuzamos családi karrierek a kora újkori Sopron vármegyében. Korall
(18.) 70. 23-35.
Droste, Heiko 2005: Briefe als Medium symbolischer Kommunikation. In:
Füssel, Marian — Weller, Thomas (szerk.): Ordnung und Distinktion.
Praktiken sozialer Repräsentation in der ständischen Gesellschaft.
Münster, 239-256.
Eble Gábor 1903: A cserneki és tarkeői Dessewffy család. Budapest.
Fallenbiichl Zoltán 1988: Magyarország főméltóságai. Az udvari főmél¬
tóságok arcbontológiája. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta
Fallenbiichl Zoltan. Budapest.
Fallenbiichl Zoltan 1989: Mária Terézia magyar bivatalnokai. ( Történeti
statisztikai füzetek 10.) Budapest.
Fallenbiichl Zoltan 1994: Magyarorszäg föispänjai 1526-1848. Budapest.
Farkas Sändor 1887: Csepreg mezöväros törtenete, Budapest.
Fazakas Péter 1997: A volt Felsöbüki Nagy- (majd Jankovich-, Markovich¬
és Szapary-) kastély épitésének torténete. Vasi Szemle (51.) 2. 225-229.
Fazekas Istvan 2014: A Magyar Udvari Kancellaria és hivatalnokai a 16-18.
században. Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon.
Szdzadok (148.) 1131-1156.
Fekete Nagy Antal 1933: A báró Rudnyánszky család levéltára. Levéltári
Közlemenyek (t1.) 1-2. 20-21.