részére." Felsőbüki Nagy István családjából elsőként töltött be or¬
szágos jelentőségű hivatalt, ráadásul karrierje során meglehetősen
magasra, egészen az alnádori tisztségig jutott. Felemelkedésének
módját, illetve érvényesülési lehetőségeit lehetetlen megérteni a
korszakra jellemző hatalomgyakorlási rendszer és a társadalmi
érvényesülés kereteinek mélyebb ismerete nélkül, így alább az erre
vonatkozó fogalmi kereteket kell elsőként tisztáznunk.
A középkor folyamán jellemzően a jelentősebb urak dominusként
maguk köré gyűjtötték azoknak a nemesi családoknak a tagjait,
akik familiárisaiként a főúri udvarukban szolgáltak, katonai kísére¬
tüket adták, birtokaikat igazgatták. A 15-16. században továbbra is
fennmaradt az időközben jellemzően örökletes főnemesi címet nyerő
jelentősebb családok, illetve az őket szolgáló, az ő udvartartásukhoz
tartozó nemesi famíliák közötti kapcsolat. Ugyanakkor megfigyel¬
hető egyfajta elhidegülés a 16. században már egyre gyakrabban
szervitornak nevezett szolgáló nemesek és uruk között. Elmondható,
hogy az egyenlőtlen kapcsolat több esetben akár a nemesi kiváltságok
csorbulásával is járhatott az alárendelt fél számára, például előfordult,
hogy a dominus joghatóságot gyakorolt familiárisa felett, ugyanak¬
kor a számára hasznos szolgálatot pénzben, természetben vagy akár
zálogbirtokok formájában is honorálhatta. Dominus és familiárisai
között sok esetben szerződéses - tehát formális — kapcsolat is fennállt,
amelyben mindkét fél kötelességeit rögzítették, ezzel azonban csak
a kölcsönösség látszatát tarthatták fenn, valójában a dominusok
egyértelmű erőfölényben voltak szervitoraikkal szemben.?
A középkori familiárisi viszony továbbélését tapasztalta Koltai
András is Batthyány Ádámmal kapcsolatban végzett kutatásai során.
Ő Szekfű Gyula nyomán a 17. századi familiárisi viszonyra vonatko¬
zóan a következő jellemzők meglétét állapította meg: önkéntesség, a
kapcsolat felbontásának lehetősége, magánjogi vonatkozású szolgá¬
latvállalás, nem örökletes viszony, a szolgálatokért kapott földbirtok
(nem hűbériségről lévén szó, itt zálogbirtokról vagy a királyi birtok¬
adományhoz való hozzásegítésről lehetett szó), a főúri hadseregben