Seite 30 [30]
28 Szemethy Tamas
talnoki karrierjét városi környezetben kezdte. 1677-ben a gazdag
kereskedelmi központ, Kőszeg kérte fel bírájának, majd innen a
megyei hivatalviselés magasabb polcának számító jegyzőség felé
lépett tovább előbb 1683-ban Sopron, majd 1687-től Sopron és Vas
vármegye tekintetében. 1689-re — 36 éves korára — megválasztották
Sopron vármegye alispánjává. Ezek után pedig mind Sopron, mind
pedig Vas vármegyét képviselhette az országgyűlésen: utóbbit 1708¬
ban, előbbit pedig 1712 és 1715 között."
A vármegyei hivatalviseléssel azonban nem ért véget a karrierje,
hiszen 1693-ban már személynöki ítélőmester, majd 1699 és 1712
között országbírói ítélőmester volt. Ezek után 1715-től 1721-ig ná¬
dori ítélőmester lett, majd 1720 és 1724 között alnádor.? 1735-ben írt
végrendeletében büszkén vallotta, hogy mindig kereső hivatalt látott
el, ami alapot biztosított számára ahhoz, hogy tudatos és jelentős
birtokgyarapítási stratégiát folytasson. Életét 1737-ben fejezte be
Felsőbükön," ahol 1696 körül kastélyt építtetett maga és családja
egyetemi anyakönyveket feldolgozó kutatócsoport erre az időintervallumra bár
valóban feltüntet egy Stephanus Nagy nevű hallgatót, őt háromszéki szárma¬
zásúként határozzák meg. (Bognár-Kiss-Varga 2002: 172. Nr.: 867.) Ennek
alapján vitatható, hogy felsőbüki Nagy István valóban egyetemre járt volna.
Igaz azonban az is, hogy magas szintű jogi ismeretekkel rendelkezett. Ezt többek
között Bél Mátyás is hangsúlyozza vele kapcsolatban. (Dominkovits 2015: 429.)
5 — Szluha 2003: 579. Kőszegről több, a 18. században magasra emelkedő személy
is származott, így itt született 1668-ban Meskó Ádám, aki időben közvetlenül
felsőbüki Nagy István előtt volt nádori ítélőmester, majd 1721-ben bárói címet
nyert. (Heckenast 2005: 287.; Iványi 1975: 124.; MNL OL A 57 MKL LR 33.
494-497.) De szintén itt sziiletett 1677-ben Orczy István, aki utóbb alországbíró,
illetve szintén magyar báró, valamint birodalmi báró lett. (Heckenast 2005:
316.; MNL OL A 57 MKL LR 37. 526-531.; OStA AVA Reichsadelsakten. Orczy
István. 1731. április 30.) Szintén itt született 1710-ben a 18. század folyamán
egyedüli magyarként az Udvari Haditanács elnöki tisztjét betöltő Hadik András
gröf. (Väsärhelyi-Szluha 2005-2013: I. 229. V6.: Schmidt-Brentano 2006:
38.; Nagy 1987: V. Hadik.) Illetve szintén Kőszegről származik, és kezdetben
felsőbüki Nagy Istvánhoz hasonlóan a városban kezdte hivatalnoki pályáját
Szvetics Jakab, aki 1703-ban született, majd királyi személynök lett, és magyar
gröfi cimet nyert. (Väsärhelyi-Szluha 2005-2013: III. 94.; MNL OL A 57 MKL
LR 51. 217-220.; Szluha 1995: ror.; Fallenbüchl 1988: 108.) A Festetics család
egyik grófi címet szerzett tagja, Pál bár nem Kőszegen született, itt kezdte meg
hivatalnoki karrierjét mint joggyakornok. (Magyar Életrajzi Lexikon. http://
mek.oszk.hu/00300/00355/html/ - utolsö letöltes: 2023. január 16.)
Heckenast 2005: 297.
7 Heckenast 2005: 297. V6.: Ivänyi 1991: 419-420.
Heckenast 2005: 297.
° — Szluha Márton idézi az 1735-ös végrendeletet. (Szluha 2003: 579.)
1 Heckenast 2005: 297.