Seite 25 [25]
A forrásvidék, avagy adatok és vázlat a kora újkori Sopron vármegye... 23
nemesség kategóriájába tartozó felsőkáldi Káldy család tagjaira,
Ferencre és Péterre utaljak."
A szervitori-familiárisi szolgálatot vállaló Sopron vármegyei ne¬
messég tipikusnak tekinthető pályaíveinek felvillantása adja meg a
hátteret a felsőbüki Nagy család felemelkedésének a történetéhez. Ez
a dokumentum Nagy György (predikátum nélkül), 1663. szeptember
1I-én Bük településen rögzített és a családi levéltárban fennmaradt
végakarata, amiből kiderül, hogy a testáló Felsőbükön is rendel¬
kezett fekvőbirtokkal, hitvesét pedig Pintér Katának hívták, akiről
ismert, hogy a felsőbüki Nagy családba házasodott be.
A végakarat bevezető sorai egyértelműen rámutatnak a forrás
keletkezésének aktuális körülményeire. Ez pedig nem volt más,
mint a Bécset fenyegető oszmán hadjárat, amely miatt a végakarat
készítőjének az uralkodó parancsára hadba kellett vonulnia. Ezért,
miképpen azt maga írta: , ha ezen utban szerenczetlensegbül halalom
történnik teßek maradekumrol es keves javaimrul illien dispositiot.”
A katolikus felekezetű testáló a második pontban hitvesét, Pintér
Katát nemcsak e hitében történő megmaradásra, hanem gyermeke¬
inek ugyanezen hitben történő felnevelésére kérte. Lelki vezetőjének
Olasz István atyát kérte fel. Chernel Mihályt igaz atyafiként és saját
öccsét, Nagy Ferencet pedig atyafiságos magatartásra kérte: arra,
hogy özvegyét és az árvákat vagyonukban ne kisebbítsék meg, ha¬
nem inkább támogassák őket. A végakarat ötödik pontja a rokon¬
sághoz való viszonyt rögzítette: javait és házi eszközeit, miképpen
a ház épületét is, öccsétől pénzen vette, , Nagy Benedeket megis
elegetettem mindenestöl belöle", de Nagy Ferencnek még annyival
adósa, amennyit egy ekkor ismert, de napjainkra elpusztult alkulevél
mutatott. Végrendeletében eszerint hagyja meg a kiegyenlítést. Ezt
követően a két utolsó, a hatodik és a hetedik pontban adósságai
kifizetéséről intézkedett.
Nagy György szolgabíróságával kezdődött Sopron vármegyében
a felsőbüki Nagy család hosszú évszázada.? Ő ezt a hivatalát 1658¬
tól 1682-ben bekövetkezett haláláig viselte. Leszármazottai közül
a legfényesebb hivatali pályát felsőbüki Nagy István futotta be, aki
1684-ben Sopron vármegye jegyzője, 1689—1730 között pedig alis¬
pánja volt. Emellett személynöki (1696), majd országbírói ítélőmester
lett (1703). Betöltötte a nadori itelömester hivatalät (1707 elött), vegül
n A témara és szakirodalmara: Balogh 2021; Balogh 2022.
2 Horväth - Dominkovits 2001: 55-57.
23 Jelen bekezdés a kévetkez6 szövegre tämaszodik: Dominkovits 2015: 429.